2019. február 5., kedd

Felvillanyozódtam


Az egyik ügyfelemnek mondtam, hogy ne tegye le a pénzt, hanem adja a kezembe. Általában le szokta csapni, most nem, hanem letette az íróasztalomra.

Ezen teljesen meg volt lepve. Már korábban észleltem, hogy keveselli az összeget, mert ahhoz volt szokva, hogy amikor coacholtam, akkor a cége három számjegyű összeget fizetett nekem, és most tizenhármat kértem. Kérdeztem akkor, és mondta, hogy igen, keveselli. Kérdeztem, hogy emeljük fel, mondta, hogy igen. Azóta 15 ezret fizet. De most, hogy mondtam, hogy a kezembe adja, elmondta, hogy azt gondolta, hogy én szégyellek a pénzről beszélni, és megaláz, ha kézbe adja, ezért is, meg azért, mert ez személyes kapcsolat.

Mondtam, hogy ez nemcsak személyes kapcsolat, hanem üzleti is, és az megalázó, ha csak úgy lecsapja. Úgyhogy most felvette a pénzt az asztalról, és a kezembe adta. Majd máskor talán arra is fogom tanítani, hogy ilyenkor nézzen a szemembe.


Vigyáztam az unokáimra. Most volt talán először, hogy egyedül voltam velük. Nagyon élveztem, teljesen felüdültem tőlük. A Réka nagyon segítőkész volt, kicsit talán túlságosan is, mindenképpen ő akarta Martinra adni a pizsamát, de fordítva. Amikor rájött, akkor rám hagyta. Martin beteg volt, aludni akart, de amikor ráadtuk a pizsamát, magához tért, felélénkült, és ugrált az ágyon. Nagyon jó élmény volt, teljesen felvidultam tőlük.


Voltam a Fogyasztóvédelemnél, mert az Elmű, ill. valami végrehajtók  1600 forintos tartozás után 24 ezer forintot akarnak fizettetni. Mivel szétbontották a központi fogyasztóvédelmet kerületiekre, először elmentem oda, onnan átutaltak az V. kerületihez, mert közművekkel van dolgom. Ott egyrészt azt mondták, hogy két hónap, mire válaszolnak, amire én teljesen elhűltem, hogy ilyen hosszú ideig tart. Aztán a nő elkezdte kérdezgetni, hogy mit csináltam, és rögtön mondta, hogy nem azt kellett volna csinálni, hanem … Ezt háromszor csinálta, mire emelt hangon mondtam, hogy nem azért jöttem, hogy kioktasson. Ő azt válaszolta, hogy nem akar kioktatni, hanem segíteni. Mire én ugyanazzal az indulattal: az nem segít, ha azt mondja, hogy mit kellett volna tennem múlt időben. Erre elhallgatott.

Felment a kolléganőjéhez, hogy megkeresse az irataimat, mert a VIII. kerületiek tovább küldték. Vártam kint, és teljesen felvillanyozódtam. Jól éreztem magam, már a nőre sem haragudtam többet. Amikor visszajött, és mondta, hogy március 23-áig kapok választ, már meg sem lepődtem, kedvesen megköszöntem, és elköszöntem tőle.

Most éltem át igazán, hogy milyen jó, ha rögtön lerendezzük a haragunkat/sértettségünket, és nem kell tovább hurcolnunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése