tag:blogger.com,1999:blog-25313051969911619142024-03-21T15:34:47.337-07:00IL-ILAILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.comBlogger325125tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-78235981768409190162019-02-22T01:13:00.004-08:002019-02-22T01:13:57.155-08:00Jókedv, rossz kedv<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Nem tudom, hogy milyen kedvem van. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Volt egy megbeszélés, és utána J. azt mondta, hogy többször
beszóltam neki. Én nem emlékeztem erre, és kérdeztem, hogy mikor. Erre mondott
valamit, amit én tök zavarosnak éreztem, és már nem is emlékszem, hogy miket is
mondott. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Aztán mondtam, hogy jól érzi, mert megváltozott a viszonyom
hozzá. Még felhozta, hogy én azt mondtam, hogy haragszom rá, mert kétségbe
vonta, hogy mindenki azt mondta, hogy nem akar velem dolgozni (ő nem volt ott).
És szerinte nem mondta, nem mondhatta. Arra nem gondolt, hogy most is kétségbe
vonta, amit mondtam.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Aztán míg én gondolkodtam, azt mondta, hogy szia, és ott
hagyott. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
És most nem tudom, hogy milyen kedvem van. Egyrészt
elégedett vagyok, hogy ez előjött, másrészt az otthagyás nehéz nekem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
De mégis inkább jó kedvem van.<o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-16490193040630445702019-02-05T10:19:00.000-08:002019-02-05T10:19:03.138-08:00Zsinagóga, Műcsarnok<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Felbosszantottam valakit a zsinagógában. Talán inkább
megsértettem. Van egy nő, aki mindig nagyon készségesen leszedi az asztalt evés
után. Most négyen kezdtünk beszélgetni, aztán ő elment leszedni az asztalt.
Ezzel még nem is lett volna baj, de többször odajött, és kérdezett valamit a
leszedéssel kapcsolatban. Ez idegesített, mert megakasztott a figyelésben.
Amikor már harmadszor csinálta, akkor válaszoltam, és hozzátettem, hogy „de ne
zavarj”. Így. Ennyit. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nem igazán használt, mert később még odajött, és megkérte a
velem szemben ülőt, hogy a táskáját adja oda. Ha megkerülte volna az asztalt,
akkor elvihette volna a táskáját. Viszont egyre inkább sértettséget fejezett ki
az arca. Gondolom, lassan esett le neki a tantusz. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Erről eszembe jutott egy modell, amit a Gestaltban
használunk, de legalábbis én. Az erőforrásaidról, és a polaritásokról. Most
leírom azt, ami rám igaz.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">1.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>Azt gondolom, hogy okos vagyok – ez az erőforrásom<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">2.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>Az erőforrás eltúlzása: okoskodom – ez az aknám<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">3.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>az akna fordítottja: butácska vagyok, de ha pozitívan akarom
megfogalmazni, akkor nyitott – ez a fejlődési irányom<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">4.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>az akna fordítottjának eltúlzása: készséges, mindenkit
kiszolgáló – ez a kedvenc projekcióm, az, ami felbassza az agyamat, ha másnál
észlelem<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Na, nekem ez a
feltűnő készségesség, ami felbassza az agyamat.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Ha nem minden érthető, akkor kérdezz! <span style="font-family: "Segoe UI Emoji",sans-serif; mso-bidi-font-family: "Segoe UI Emoji"; mso-fareast-font-family: "Segoe UI Emoji";">😊<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Voltam a Műcsarnokban, megnézni a Balázs János kiállítást. Ő
egy cigány művész volt, 1905-ben született, és 77-ben halt meg. 64 éves korában
kezdett el festeni, és élete végéig festett. Kicsit Marc Chagall képeire
emlékeztetnek a képek. Sehol nincs mosoly, és sok a zöld arc, úgyhogy a halál
jut eszembe.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Van egy fal, ahol 8-10 kép van, három sorban, azaz kb. 30
kép van egymás mellett és alatt. Először azt hittem, nincsenek címek, de aztán
láttam, hogy egy papíron van, „A felső sor balról jobbra:” és a címek sorban,
aztán ugyenez a középső sorral, i tak dalse.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Végignéztem a képeket, aztán a TV felé fordultam. Van egy TV
a teremben, amiben Balázs Jánosról van szó, de ezt nem hallani, csak két
fülhallgató van, úgyhogy két embert hallja, mit beszélnek benne. A műsor elég
hosszú, úgyhogy nehéz kivárni a sort. Nem voltak sokan, de nem jutottam hozzá a
fülhallgatóhoz. Kérdeztem a múzeumőrt, hogy rajta van-e a youtubon a műsor, de
nem tudta megmondani. Mérges lettem, eljöttem. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-80682231418843757442019-02-05T10:15:00.000-08:002019-02-05T10:15:00.706-08:00Felvillanyozódtam<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Az egyik ügyfelemnek mondtam, hogy ne tegye le a pénzt,
hanem adja a kezembe. Általában le szokta csapni, most nem, hanem letette az
íróasztalomra. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ezen teljesen meg volt lepve. Már korábban észleltem, hogy
keveselli az összeget, mert ahhoz volt szokva, hogy amikor coacholtam, akkor a
cége három számjegyű összeget fizetett nekem, és most tizenhármat kértem.
Kérdeztem akkor, és mondta, hogy igen, keveselli. Kérdeztem, hogy emeljük fel, mondta,
hogy igen. Azóta 15 ezret fizet. De most, hogy mondtam, hogy a kezembe adja,
elmondta, hogy azt gondolta, hogy én szégyellek a pénzről beszélni, és megaláz,
ha kézbe adja, ezért is, meg azért, mert ez személyes kapcsolat. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Mondtam, hogy ez nemcsak személyes kapcsolat, hanem üzleti
is, és az megalázó, ha csak úgy lecsapja. Úgyhogy most felvette a pénzt az asztalról, és a
kezembe adta. Majd máskor talán arra is fogom tanítani, hogy ilyenkor nézzen a
szemembe. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Vigyáztam az unokáimra. Most volt talán először, hogy
egyedül voltam velük. Nagyon élveztem, teljesen felüdültem tőlük. A Réka nagyon
segítőkész volt, kicsit talán túlságosan is, mindenképpen ő akarta Martinra
adni a pizsamát, de fordítva. Amikor rájött, akkor rám hagyta. Martin beteg
volt, aludni akart, de amikor ráadtuk a pizsamát, magához tért, felélénkült, és
ugrált az ágyon. Nagyon jó élmény volt, teljesen felvidultam tőlük. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Voltam a Fogyasztóvédelemnél, mert az Elmű, ill. valami
végrehajtók <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>1600 forintos tartozás után 24
ezer forintot akarnak fizettetni. Mivel szétbontották a központi
fogyasztóvédelmet kerületiekre, először elmentem oda, onnan átutaltak az V.
kerületihez, mert közművekkel van dolgom. Ott egyrészt azt mondták, hogy két
hónap, mire válaszolnak, amire én teljesen elhűltem, hogy ilyen hosszú ideig tart. Aztán a nő elkezdte kérdezgetni, hogy mit
csináltam, és rögtön mondta, hogy nem azt kellett volna csinálni, hanem … Ezt
háromszor csinálta, mire emelt hangon mondtam, hogy nem azért jöttem, hogy
kioktasson. Ő azt válaszolta, hogy nem akar kioktatni, hanem segíteni. Mire én ugyanazzal
az indulattal: az nem segít, ha azt mondja, hogy mit kellett volna tennem múlt
időben. Erre elhallgatott. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Felment a kolléganőjéhez, hogy megkeresse az irataimat, mert
a VIII. kerületiek tovább küldték. Vártam kint, és teljesen felvillanyozódtam.
Jól éreztem magam, már a nőre sem haragudtam többet. Amikor visszajött, és
mondta, hogy március 23-áig kapok választ, már meg sem lepődtem, kedvesen megköszöntem,
és elköszöntem tőle. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Most éltem át igazán, hogy milyen jó, ha rögtön lerendezzük
a haragunkat/sértettségünket, és nem kell tovább hurcolnunk. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-71475510101730105712019-01-29T04:34:00.000-08:002019-01-29T06:37:16.052-08:00Vegyes: fájdalom, fáradtság, harag --Öröm<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
P-sal elmentem megnézni A létezés eufóriája c. filmet. Utána
beszélt a kormányból valaki, és teljesen meglepett azzal, hogy azt mondta, a
magyar közigazgatás nélkül nem gyilkoltak volna le annyi zsidót. Azt hittem,
partizánkodik. Aztán kiderült, hogy a kormány politikája változott meg ilyen
értelemben. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Még így is örültem, hogy elkezdődik a magyar
felelősségvállalás. Az ATV-ben Rónai Egon azt kifogásolta, hogy úgy
fogalmaztak, hogy nem védte meg a magyar állam a zsidókat, meg hozzáteszem a
cigányokat sem. És aztán Gábor Györggyel arra jutottak, hogy saját magától,
vagyis a magyar államtól nem védte meg őket. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A közvetlen rokonságomból két unokatestvérem veszett oda az édesanyjukkal együtt. Az
egyik 13-14 éves volt, a másik 15-16. Időnként eszembe jutnak. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A múlt heti coaching tréning után annyira fáradt voltam,
hogy csütörtökön rossz kedvem volt. Örülnöm kellett volna, mert jól sikerült a
program, de nem tudtam örülni. Most már ideje, hogy abbahagyjam. Most két
coaching ügyfelem van elvileg, akik pro bono ügyfelek, de most egyik sem jön.
Az egyik vidéki, a másik nagyon elfoglalt. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Egy kissé aggódom amiatt, hogy négy évig fogom tanítani a
terápiás csoportot, vajon hogyan fogom bírni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nekem kellett volna megtalálnom egy forgatókönyvet, akivel voltam
hospitálni, az rám tolta. Én mindent megnéztem, nyomát sem találtam. Dühös
lettem, arra, aki rám tolta, aztán azt gondoltam, hogy bármikor kiléphetek ebből
a csoportból. D. azt mondta, hogy lehet, hogy ott sem voltunk. Ennek örültem,
hogy segít kimenteni ebből a helyzetből. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azt hiszem, még mindig nem bocsátottam meg nekik, hogy nem akartak korábban dolgozni velem. Azon gondolkodom, hogy meg kellene-e bocsátanom, vagy benne maradni a sértettségben. Egyedül D. mondta akkor, hogy szégyelli magát. Ezt úgy tekintem, hogy bocsánatkérés. A többiek azóta sem. Persze én sem jelzem, hogy ezt várnám. </div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Marad a lehetőség, hogy kilépjek.<br />
<br />
Kicserélték a vízórát. Október óta kínlódtam a cserével. Egy csomó pénzem ráment, és idegességem. De most végre megvan 8 évre. Hurrá!</div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-42104736395076512562019-01-01T13:32:00.002-08:002019-01-01T13:32:36.229-08:00Nincs kedvem ...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Nincs kedvem a munkanapokhoz. Pedig nincs sok dolgom. Holnap
csak fel kell hívnom a vízóracsere kft-t, hogy kihívjam a szerelőket, mert át
kell szereltetnem a vízórát. De ettől fázom. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Marci azt mondta, hogy ha már háromszor használom a
Zsigmondy kártyát, akkor már megtérül. Úgyhogy három nap egymás után elmentem
az uszodába. Kb. annyi volt a fele ár, mint amikor rendszeresen jártam. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A medencében egy középkorú nő, aki egy másik nővel úszott és
beszélgetett, rám szólt, hogy nem jó helyen úszom. Mert jobboldalon kell úszni
mindkét irányban. De ezt olyan kísérőszavakkal fűszerezte, mint gyagyás és
agyalágyult. Erre nem szóltam egy szót sem. Amikor megint szólt, mert középen
úsztam, akkor utána úsztam, és kérdeztem, hogy észrevette-e, hogy ő is középen
úszott. Mondta, hogy igen, mert más is rossz helyen úszik, mint én. De ekkor
már nem tette hozzá a fűszerező szavakat. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Még sokáig bosszankodtam, de aztán gondoltam, hogy szegény,
sokat bosszankodhat, mert gyakorlatilag senki nem úgy úszik, ahogy ő jónak
találja. Aztán megnyugodtam. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Szilveszterkor volt egy üveg pezsgőm, de 11 felé annyira
álmos lettem, hogy inkább lefeküdtem. A gyerekeknek írtam, hogy nehogy
megijedjenek, ha nem válaszolok. Lefeküdtem, és rögtön elaludtam. Másnap úgy ébredtem,
mint más vasárnapon. Elmentem futni, aztán dolgoztam az emailjeimmel. És arra
jutottam, hogy nincs kedvem a munkanapokhoz. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-17704170865352732472018-12-29T12:15:00.000-08:002018-12-29T12:15:44.957-08:00Ismét Dvár Toráh<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Ismét tartottam Dvár Torát. Az apám emlékére. Annyit
hezitáltam rajta, hogy kicsúsztam az időből, és csak azért tudtam a halálának
évfordulójához közel mondani Dvár Torát, mert valaki visszamondta.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Sokat készültem rá. Olvasok sok mindent, és ha elkap az ihlet,
akkor választom ki a témát. Úgyhogy ez nem egyszerű. Ihlet nélkül nem tudom. De
még így is izgulok előtte. Hogy elég jó lesz-e. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Most ugyan sok téma lett volna a Smot hetiszakaszában, de
három kicsi témát választottam, és amikor kiválasztottam, elégedett voltam,
mert mind a hármat közel éreztem magamhoz. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Úgy vezettem föl, hogy apám emlékének ajánlom a tanulást,
akit nem is ismertem, mert négy nappal korábban halt meg, mint ahogy születtem,
és egyébként ateista volt, de mégis úgy érzem, ő vezetett vissza a zsidó
közösséghez. Azt nem mondtam, hogy ehhez a közösséghez, vagy azt sem, hogy egy
vallási közösséghez, de a zsidósághoz igen. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Akkor most leírom a három „szösszenetet”, amikről beszéltem.
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">1.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> 1. </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>Mózes miért volt birkapásztor negyven évig? Az Örökkévaló
többeket megtett birkapásztornak, hogy kiderítse, jó vezető lesz-e. Itt
megkérdeztem, hogy kire emlékeznek, hogy birkapásztor volt. Bemondták Jákovot
és Dávidot. Valaki Sault is bemondta, de őróla nem tudtam, hogy az volt. Amikor
Mózes vezette a birkákat, az egyik elrohant. Mózes szaladt utána, és látta,
hogy a birka egy tóhoz rohan, és szomját oltja. Odament, és amikor a birka
befejezte, a vállára vette, mondván, hogy „biztos fáradt is vagy”. Ebből
lehetett tudni, hogy együttérző, figyelmes vezető lesz.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">2.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> 2. </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>Van egy kifejezés, amit nem lehet lefordítani magyarra. A
magyarban csak múlt, jelen és jövő idő van, de az óhéberben nincsenek ezek az
idők, hanem van befejezett és befejezetlen, azaz folyamatos alak. Amikor Mózes
megkérdi az Istent, hogy ha a nép megkérdezi tőle, hogy kivel beszélt, mit
mondjon, mi az neve. Az Örökkévaló azt válaszolja, hogy <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>echje aser echje (<span dir="RTL" lang="HE" style="font-family: "Arial","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;">אחיה אשר אחיה</span><span dir="LTR"></span><span dir="LTR"></span><span dir="LTR"></span><span dir="LTR"></span>) leginkább azt fejezi
ki, hogy vagyok, aki voltam, vagyok és leszek. Erről Rambam (1135-1204, https://en.wikipedia.org/wiki/Maimonides) azt mondja, hogy
azt jelenti, hogy a létezése imperatívusz, nem feltételekhez kötött, mint a miénk.
Rási (1040-1105, https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1si) pedig azt, hogy a jelen szükségletekben éppúgy, mint a jövőbeli
üldöztetésekben is velünk lesz. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="mso-bidi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">3.<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"> 3. </span></span></span><!--[endif]--><span dir="LTR"></span>Ez már átvezet a harmadik szösszenethez. A csipkebokor Mózes előtt
égett, de nem hamvadt el, nem semmisült meg. Ebből a rabbik azt a
következtetést vonták le, hogy minden nehézség ellenére az egyiptomiak a
zsidókat nem tudják elpusztítani. (Midrás Rabah)</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<br />
Ezt tovább tudjuk vinni a történelemben: minden pogrom ellenére nem tudják a
zsidókat kiirtani. <span dir="RTL" lang="HE" style="font-family: "Arial","sans-serif"; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;">עם ישראל חי</span><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Amikor mondtam ezeket, egyszercsak olyan csönd lett, hogy
nehezen kifejezhető. Senki nem mozdult, mintha a lélegzetük is elállt volna. Még
a gyerekek sem nyüzsögtek. A végén körülnéztem, és mondtam, hogy ’sabat salom’,
ezzel jelezve, hogy befejeztem. Akkor mindenki megmozdult. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Még másnap reggel is azzal az örömmel ébredtem, hogy jól
sikerült. Most már kezd halványulni, úgyhogy gyorsan leírtam az élményeimet. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-91754280958644159482018-12-25T10:16:00.001-08:002018-12-25T10:16:31.903-08:00A karácsony első napja<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Marciéknál ebédeltem. Örültem, hogy meghívtak, mert egyedül lettem volna, és a karácsony nekem még mindig a családról szól, bár nem fűződnek hozzá nagyon kellemes emlékeim. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Utána gyalogosan hazamentem, de annyit
ettem, hogy nem gyalogoltam le a telítettségemet az úton. Úgyhogy elhatároztam,
hogy elmegyek futni. De mivel kezdett sötétedni, ezért nem a Ligetbe mentem,
hanem az Orczy kertbe, amit a gyerekkorunkban Asztalos János ifjúsági parknak
neveztek.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Most utánanéztem a Gugliban, hogy 56 októberében a tömeg
meglincselte Asztalos Jánost, aki a Pártházat védte. Nem csodálom, hogy nem
akarunk rá emlékezni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
Most csak másfél km-t futottam,
mert nincsenek azok az útkereszteződések, ahol le szoktam lassítani, és ennyitől már kifulladok. Majd talán később növelem. De nem biztos. Ahogy jól esik.</div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
A születésnapomon volt a szervezet évvégi bulija. Ezen megünnepeltek.
Az ügyvezető felköszöntött, még virágot is adott, és Orákulumnak nevezett a
Mátrix című filmből. Ezt nekem már korábban is mondta, hogy olyan vagyok mint
az Orákulum, de már csak haloványan emlékszem a filmre. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8l1GKYA7Jp4oXGeRtiS6uYILP0i8ccBv5OSgAC1Ca_WrOP5LleVZdlwU2dicZ2ZA-TUKl-XwavDgVywh7bP0wExf1EvA_WLQgSz3wK-kb9rDtrCJL9Rnk_yoNfI1ppyt0L28VGkSNx8M/s1600/2018-19.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8l1GKYA7Jp4oXGeRtiS6uYILP0i8ccBv5OSgAC1Ca_WrOP5LleVZdlwU2dicZ2ZA-TUKl-XwavDgVywh7bP0wExf1EvA_WLQgSz3wK-kb9rDtrCJL9Rnk_yoNfI1ppyt0L28VGkSNx8M/s200/2018-19.jpg" width="150" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
Én meg mondtam, hogy ennyien még
soha nem ünnepeltek. A Facebookon is valaki felköszöntött születésnapomra, és
aztán egy csomóan. Nagyon jól esett. Pedig mindenhol, ahol csak lehetett,
kitöröltem a születésnapi dátumot, talán csak a Linkedin-en nem tudtam. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 105.0pt;">
M. kérdezte, hogy a kislány, akit
kisegítettem, felhívott-e, hogy visszaadják a pénzt. Én teljesen elfeledkeztem
róla. Nem hívott fel, és most már nem is bánt a dolog. Örülök, hogy egy
pillanatra örömet okozhattam a családnak. És most sajnálom a kislányt, akinek
15 éves kora ellenére koldulnia kell. Lehet, hogy mégis csak kellene munkát
adnom neki? Felajánlotta, hogy takarítana nálam. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-57295039265330180842018-12-15T12:10:00.001-08:002018-12-15T12:10:14.999-08:00Rossz kaland<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Ügyintéztem. A Díjnetben. Aztán elmentem a Lehel piacra.
Vásároltam, és amikor már elindultam volna hazafelé, megszólított egy 15 éves
forma lány. Hogy nem tudnék-e pénzt adni neki. A zsebemben mindig van pénz,
hogy koldusoknak adjak. Elővettem az összes maradékot, ez 110 forint volt,
amikor megszólalt, hogy nem vennék-e inkább készételt. Mondta, hogy hatan
vannak testvérek, és az apja négy hónapja elhagyta őket. A legkisebb testvére hat
hónapos. Kimentünk a grillcsirkéshez, és vettem egy egész grillcsirkét, egy
májas hurkát, és egy rántott húst. Amit kért. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Aztán elővette a recepteket, hogy nem váltanám-e ki a
gyógyszereket. Nagyon elnyűttek voltak a receptek és piszkosak. Ahogy egy sokgyerekes
családnál van, amikor elől hagyják a dolgokat. Felmentünk a gyógyszertárba, és
a tápszeren kívül mindent kiváltottam. Ehhez az önkéntes betegbiztosításomat
használtam. Azt nem is tudom, hogy a tápszert miért nem tudták odaadni. De a
lány sejtette, hogy az nem fog menni. Megtudtam, hogy nyolcadikos, és
ápolónőnek akar tanulni, ha végez. Ennek nagyon megörültem, Isten tudja, hogy
miért. Azt hiszem arra is gondoltam, hogy 16-éves korában ki fog hullani az
iskolarendszerből. Ahogy Pokorni mondta, „megy a lecsóba”. Vidéken lakik, de
már nem emlékszem a település nevére. Hármas tanuló. Reggel óta kint van, de
eddig még senki nem hallgatta meg.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Mondta, hogy albérletben laknak, és nem tudják fizetni az
albérleti díjat, sem a villanyszámlát. Átmentünk az utca túloldalára, vettem
fel pénzt, kicsit többet, mint amit a villanyszámlára mondott. Közben
folyamatosan beszélt, a családsegítőről is mondott, hogy onnan ezt és azt
kapnak, de azt mondták, hogy nem tudnak mindent adni. 20-án jön meg a családi
pótlék, ezt úgy mondta, hogy gyerektartás, de annak az érkezését nem tudhatja
ilyen pontosan, szerintem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azt is mondta, hogy a testvérei kipucolták a cipőiket, és
kirakták az ablakba, de nem tudtak semmit belerakni. És nem vennék-e csokit.
Bementünk a CBA-ba, és egyenesen a csokikhoz mentünk. Vettem két aprócsokis
csomagot, nem Mikuláscsomagot, hanem annál értékesebbet, amiben csak kicsi
csokik voltak, és még akart kérni egy táblacsokit. Ekkor már kezdett elegem
lenni, és mondtam, hogy azt már nem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Elkérte a telefonszámomat, mondván, hogy lehet, hogy
Anyukája föl akar hívni, hogy nem rossz úton szerzett ennyi mindent. Mivel nem
volt nálam toll, bementünk egy gyógyszertárba, és felírta a számomat. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Aznap rossz kedvem volt. Úgy éreztem, lehúztak. Nekem
eszembe sem jutott megkérdezni a nevét, sem a telefonszámát. Ő mondta, hogy
22-én kifizetik, amit adtam, de nem hittem el neki, és mondtam, hogy nem
fontos. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Másnap felhívott, és akkor megtudtam, hogy Julcsi a neve.
Beszámolt, hogy mindenki örült a kajának, reggel a testvérei megkapták a
mikulást is. Az anyukája azt mondta, hogy engem Isten küldött. A tulajdonos
eljött, hogy megnézze, hogy kifizették-e a villanyszámlát, és akkor azt mondta,
hogy a lakásbérleti díjat is fizessék ki, amivel tartoznak. És akart tőlem erre
is pénzt kérni, merthogy még valakitől kérhetne, de nem biztos, hogy ott kap.
Azt mondtam elég ingerülten, hogy nincs több pénzem, nem adok. Ő is
folyamatosan beszélt, meg én is, aztán elköszöntem, és letettem a telefont. Azóta
nem hívott.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nehéz érzésem volt. Most már viszont tudom a fele nevét, és
a telefonszámát. Aztán kicsit később már csökkent a nehéz érzés. Azt gondoltam,
hogy a tulajdonosnál is próbálkozhat, meg annál a másnál is, akit említett a
telefonban. Értem, hogy én vagyok a legkönnyebb, akit lehúzhat, de elértük a
határaimat.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Amikor hazajöttem, kidobtam minden adománykérő papírt, akik
szegényeknek gyűjtöttek. Később meggondoltam, és adtam a Magyar Hangnak, akik a
demokráciáért gyűjtenek. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Most inkább szégyenérzetem van. Nem tudom, hogy attól, hogy
lehúztak, vagy inkább attól, hogy az utolsó kérését nem teljesítettem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Hallottam, hogy kiadták Polcz Alainnek a Gyermekkorom című
könyvét. Erről jutott eszembe, hogy bár a gyerekeim sose kérdeznek a
gyermekkoromról, valószínűleg nem is tudják, hogy mit kérdezzenek, de fogok
írni egy ilyen témájú naplót. Majd ha meghalok, megtalálják, ha megtalálják, és
akkor érdekes lesz nekik. Nem tudom, meddig jutok el, eljutok, ameddig eljutok.
<o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-64997977410434842782018-12-09T13:11:00.003-08:002018-12-09T13:11:51.938-08:00Hanuka ideje<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
A film díszelőadásának a végén, ahol a közreműködőket
sorolják fel, az is volt, hogy „blessed by rabbi …”. Megkérdeztem az én
rabbimat, hogy ez mit jelent. Kapásból a válasza az volt, hogy pénzért minden
elérhető. Aztán egy kicsit később azt mondta, hogy azt jelenti, hogy ortodoxok
is megnézhetik. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ezt nem nagyon hittem, egyrészt mert csókolózás is volt
benne, másrészt, ha utánajárnak, hogy milyen rabbi adta a filmre az áldását,
akkor nem bíznak benne. A zsidóknál elterjedt a bizalmatlanság. Ezt kevesen
tudják, akik csak az összetartást látják. Van, aki háromszor tér be, hogy
mindenhol elfogadják.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Aztán találkoztam azzal a rabbival, akinek az áldását
kiírják. Ő azt mondta, semmit nem jelent. A felesége is filmes, és valamelyik
korábbi filmtől örökölték a felírást. Közben elmondta azt a történetet, hogy a
feleségéék Ausztriában forgattak, verőfényes napsütésben, és mondta az asszony,
hogy egy óra múlva hóesés kellene. Egy óra múlva lett hóesés. Akkor kiírták,
hogy időjárás-felelős, és a rabbi nevét. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Több sztorit nem tudott elmondani, mert elhívták Hanukát
ünnepelni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ez volt az első év sok év után, amikor nem gyújtottam
gyertyákat a Hanuka tiszteletére. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Az ünnepségen négy rabbi volt. Az alagsorban lehetett
fényképezkedni ingyen. A rabbim kérdezte, hogy akarok-e vele képet. Mondtam,
hogy igen. Lementünk, átkarolt, és csináltunk két képet. Szerintem arra
számított, hogy hátha meghalok, és nem marad utánam semmi emlék. De így most
nekem is van valami személyes emlékem tőle. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Hanukakor bő olajban sült ételeket eszünk. Én nem csináltam
semmit, és ahogy eljöttem az ünnepség helyszínéről, volt egy „Langosh” bolt.
Úgyhogy bementem, és kértem egy fokhagymás-tejfölös lángost. Utána felszálltam
a buszra, ami tele volt. Egy srác felállt, hogy leszálljon, egy másik mutatta,
hogy üljek le. Elkezdte mondani, hogy ő fiatal, és átadja a helyét nekem. Volt
valami pimasz a szövegében, de csak ránéztem, és nem szóltam semmit, mert azt
gondoltam, hogy nagyon fokhagyma szagom van. Egy idő után így is elhallgatott. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-12726547307830668222018-11-19T01:54:00.002-08:002018-11-19T03:29:16.219-08:00Dolgozgatás egy-kettő-három<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Ma volt egy terápiás ülésem. Nem vártam, nekem jövő szerdára
volt beírva. Ez az utolsó. Kérdeztem, hogy milyen, bár már korábban mondta, hogy szomorú emiatt.
Most mondta, hogy tanulni akar ebből, és még nem tudja, mit. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Mondtam neki, hogy túl hamar a feladaton gondolkodik, nem
engedi át magát a szomorúságnak. mondta, hogy ez igaz. Ahogy beszélt, elsírta
magát. Én még a szomorúságnál tartottam, mert nagyon megszerettem, és nehéz
elengedni. Különlegesen nehéz, nem szokott ez ilyen nehézséget okozni. Ezt
mondtam is neki. Amikor elment, szorosan megöleltük egymást, nagyon szorosan. Mintha nem is akarnánk elengedni egymást többet. Ez az egész helyzet nagyon jó volt a szomorúságával együtt. Még
amikor elment, akkor is ebben maradtam egy ideig, még most is érzem a nyomait. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Két hét múlva tanítok az osztályomban. Már lassan készülök,
de mivel elég korán elkezdtem, nem sietek. Pakolásztam itthon és főztem.
Megnéztem, hogy állunk a szmoggal, és elmentem futni. A nyílt edzésnél
találkoztam a kínai férfival, akivel elég jól összehaverkodtam. Nagyon
figyelmes volt, amikor azt a sportszert akartam használni, amin ő is volt,
átengedte nekem a helyet. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Tegnap jött meg, és ma jön hozzám R., az amerikai barátom.
Keddtől csütörtökig tanítani fog egy másik kollégával együtt. Mind a ketten
idejönnek, hogy megbeszéljük a dolgokat. Nem nagyon tudom, hogy mit kell
hármunknak megbeszélni, de ő akarta, hát legyen. Én úgyis meg akartam mutatni a
felújított lakásom, lehet hogy éppen ezért ajánlotta fel, hogy nálam
találkozzunk. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Voltunk hárman egy szupervízión. Amikor én voltam, és
angolul kellett beszélnem, elég lassan beszéltem, mert keresnem kellett a
szavakat. Ez még a műtétem óta van, és nem igazán javult. Azt vettem észre,
hogy az egyik kollégám a mobilját nézte közben. Gondolom, zavarta, hogy olyan
lassan beszélek. Hát, ez van.<o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-75311407595186834142018-11-01T06:09:00.001-07:002018-11-01T13:04:43.287-07:00Szomorú -- vidám<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
A villamoson a minap egy férfi szidta a hajléktalanokat.
Hogy van elég hely a szállókon, és mégsem akarnak bemenni megszállni ott. Nekem
egyre keményebbek lettek a vonásaim, ahogyan hallgattam őt. Nem tudtam volna
mit mondani, mert nem ismerem a tényleges helyzetet, csak bántott, ahogyan ez a
férfi a hajléktalanokról beszélt. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Szerencsére a mellettem ülő középkorú hölgy megszólalt, mondván
ő egy ilyen helyen dolgozik, és látja, hogy lopások és erőszak van a
hajléktalanszállókon, és megérti, hogy nem akarnak a szállókra bemenni az
emberek. A férfi elhallgatott. Én megkönnyebbülten hallgattam, amíg le nem
szálltam. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Meghalt egy taníítványom. 10-15 évvel volt fiatalabb nálam,
kamaszkorú gyerekei vannak. A temetésre a meghívóba azt írták, hogy mik voltak
a kedvenc színei, és hogy abba öltözzünk. Ez jól esett. Valahogy ünnepségnek hatott
a meghívó. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A ravatalozónál sokan voltak. Beálltam a sorba. Nem is
tudom, miért. Amikor a lányaihoz értem, mondtam, hogy tanítottam az anyjukat.
Ott volt az apjuk is, neki felderült az arca, mondta, hogy tudja, ki vagyok, és
odahajolt, megpuszilt. Ez jól esett. Aztán a búcsúztató beszédek jöttek, mind
nagyon kedves volt. Elkezdtek potyogni a könnyeim, megállíthatatlanul. Nem neki
kellett volna meghalnia. Amikor vége volt a temetésnek, elköszöntem az
ismerőseimtől, és gyorsan hazaindultam. Megláttam a férjét, mondtam neki
valamit, de már nem emlékszem, mit. Aztán odahajoltam, megpusziltam, és sarkon
fordultam, elindultam. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Még másnap is ezzel a szomorúsággal voltam egész nap. Azt fantáziáltam, hogy fázik a sírban. És akkor azt gondoltam, hogy megölelem. És felmelegedett.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p><br /></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<div class="MsoNormal">
A reggel néztem a Nyomorultakat. A filmben megalázzák a szegény nőt, aki eladja magát utcalányként, és 20 évre elzárják azt, aki éhségében betör egy pékségbe. Ma hallottam, hogy Csepelen a biztonságiak megalázták a hajléktalanokat. Nem tudom a részleteket, csak feltűnt a hasonlóság a kétszáz évvel ezelőtt történtek és a maiak között.<br />
<br />
<div>
<br /></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
Volt, ill. van egy ügyfelem, aki azt mondta, hogy amikor
megismert, akkor keménynek gondolt. De aztán a felesége is ismert, és ő azt
mondta, hogy nem vagyok kemény. Aztán eldöntötte, hogy jár hozzám terápiába.
Már előttem is volt másnál, azt nem tudom, hogy miért hagyta őt ott. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azért írtam, hogy még van, mert tanítani fogom, és ezért
abba kell hagynunk a terápiás munkát, de nem akarja, és némi töprengés után adtam
neki egy hónap haladékot. <o:p></o:p><br />
<br />
<br />
<br /></div>
</div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-37502472946108724052018-10-23T04:50:00.002-07:002018-10-23T04:50:58.540-07:00A tréningek és az öregedés<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Túl vagyok két tréningen. Mind a kettő most kezdődött, az
egyik a Gestalt terapeuta tréning, amelynek én vagyok az egyik főnénije. Most
nem írom ide, hogy ki a másik, a GDPR (?) miatt. A másiknak is én vagyok az
egyik főnénije, ill. a legfőbb nénije. Az a Flow Coaching Scool. Ez is
Gestaltos.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Mind a kettő nagyon jól sikerült, én is elégedett voltam,
meg a résztvevők is. Volt egy résztvevő, aki akkor még nem fizette be a díjat,
elneveztem „Toporgónak”, mert hiányolta az elég sok férfienergiát, és tartott
attól, hogy ha csak ő hozza be, akkor rossz helyzetbe kerül. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azóta már egy ügyfelem is jelentkezett, férfi, úgyhogy lesz
kettő férfi. Azóta már a Toporgó is befizette a díjat. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az első tréning után nem éreztem fáradtságot, most a második
után nagyon. Volt egy megbeszélésünk, akkor azt kértem, hogy ne beszéljen két
ember egyszerre, mert akkor szétesem. Szerencsére nem is beszélt egyszerre két
ember, úgyhogy rendesen végig tudtam csinálni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A zsinagógában találkoztam egy régi haverral, akit már több
évtizede nem láttam. A fiával jött, aki bár micvó korú, és a rabbi készíti fel.
Őt is megviselte az élet, mármint a haveromat, meg engem is. De ő is életvidám,
meg én is. Ez jó. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Mindenki azt mondja, hogy jól nézek ki, és akivel
telefonálok, hogy jó a hangom. Ha más értelme nem is volt az izraeli
kirándulásnak, mármint a 4,5 éves kirándulásnak, de az igen, hogy hogyan lehet
szépen megöregedni. Én ott rengeteg jól kinéző és energikus öregasszonyt láttam.
Ezt tanultam tőlük. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-77871121400538105112018-09-08T12:26:00.000-07:002018-09-08T12:26:15.468-07:00Érzékenység<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
A zsinagógában történt valami, ami megviselt. A vacsoránál
ültünk, nem voltak ott, akiket közel érzek magamhoz, így közel húzódtam
azokhoz, akikkel általában jóban vagyok. Először arrébb akartak ültetni, hogy
valakinek közülük legyen még helye, de kiderült, hogy nincs rá szükség, úgyhogy
maradtam. Később D. átült a velem majdnem szembeni székről az én oldalamra,
mert másokhoz akart közel lenni. Mindenki a jobb oldalamon volt, egymás felé
hajoltak, és beszélgettek. Én ki voltam zárva. Nem tudtam figyelni sem, mert
annyira egymás felé fordultak. Ki voltam rekesztve.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Körülnéztem, mindenki beszélgetett valakivel. Magányosnak éreztem magam. Elhoztam egy
bencs-füzetet, és elkezdtem mondani az áldásokat. Azt gondoltam, hogy elmondom
az áldásokat, és hazamegyek. A felénél tartottam, amikor ők is elkezdték.
Befejeztem, és már nem akartam fölállni, megvártam, míg ők is befejezik. Akkor
elindultam. D. utánam szólt. Talán megérthette a magányomat. Mondta, hogy ő
másnap nem jön. Ahogy beszélgettünk, Z. is odajött, és megérintett, ő is
mondott valamit. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nem tudom, mi a tanulsága ennek a történetnek. Talán az,
hogy még nem vagyok túl a betegség okozta érzékenységen. De lehet, hogy soha
nem is voltam ennél érzéketlenebb. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-30010913301228391872018-08-26T08:41:00.001-07:002018-08-26T08:41:30.696-07:00Aranykorok<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
A zsidó/keresztény vallás szerint volt régen egy aranykor,
és majd eljön újra. A volt aranykor az Édenkert, a majd újra eljövendő a
messiási kor lesz. Pais István szerint ez több vallásban is van. A Tórában még
szó sincs a Messiásról és a feltámadásról. Azt gondoltam, hogy keresztény
behatás, de P. I. szerint a zsidóktól ment a kereszténységbe, nevezetesen az
i.e. 8. században élt Ézsaiástól (<span dir="RTL" lang="HE" style="background: white; color: #222222; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.5pt; line-height: 115%;">יְשַׁעְיָהוּ</span><span dir="LTR"></span><span dir="LTR"></span><span style="background: white; color: #222222; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.5pt; line-height: 115%;"><span dir="LTR"></span><span dir="LTR"></span>). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A jövő aranykorra vonatkozóan a marxi életmű is ír,
kommunizmusnak nevezi. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A múltbeli aranykor némileg összhangban van az ateista(?)
Harari történelemkönyvével (Sapiens), amikor azt fejtegeti, hogy az ember,
amikor gyűjtögető életmódot folytatott, akkor szabad volt, és sokkal
változatosabb étrenndje volt, szemben a rákövetkező mezőgazdasági korral,
amikor is földhoz kötött volt, és csak azt ette, amit meg tudott termelni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ha ez igaz, akkor nem véletlen ez a nosztalgia, évszázadok,
évezredek múlva is. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nem tudtam eldönteni, hogy depressziós kezdek lenni, vagy
csak szorongok. Attól félek, hogy tanítanom kell. Meghirdettük a Flow Coaching
Schoolt, és meghirdettük együtt a tanárok a Gestalt Terápia Képzést is. Nem
tudom, melyiktől féljek jobban. Mindent megteszek, hogy mind a kettő induljon,
de jobban szeretném, ha csak az egyik indulna. Nagy eséllyel a GTK fog
elindulni, a Coaching suli nem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Regisztráltam az Elittárs c. honlapra, ami társkereső. És a
nagy rosszkedvem közepén fedeztem fel, hogy egy csomóan megnézték a
bemutatkozásomat, és páran írtak is. Ettől tök jó kedvem lett. Azt hiszem, nem
is igazán akarok élettársat. Ha letelik a három hónap, kilépek. Végülis nekem most van itt az aranykor.<o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-90941469189851533322018-08-21T06:49:00.001-07:002018-08-21T09:29:39.385-07:00Vörös farok<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Ritkán írok, mert alapvetően csendesen telnek a napjaim. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A minap azt mondta valaki, hogy a betegségem előtt okosabb
voltam. Nem tudom eldönteni, hogy így van-e, vagy mivel megértőbb lettem,
kevésbé vagyok kritikus mindennel és mindenkivel szemben, a kritikusságot tévesztik-e
össze az okossággal.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nemrég a zsinagógában beszélgettem egy nővel. Szomorúnak
láttam, és le akart rázni, de mégsem mentem el. Úgyhogy elmondta, hogy mi
bántja, és el is sírta magát. Aztán úgy láttam, megnyugodott. Most szombaton
azt mondta, hogy járni akar hozzám. Már volt két pszichológusnál, de egyik sem
figyelt rá annyira, hogy maradt volna. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Reggel elmentem futni, aztán lezuhanyoztam, hajat mostam, azóta
a hűvös szobában üldögélek, ma vsz. nem mozdulok ki. Megnéztem az emailjeimet,
de nincs nagyon kedvem mást is csinálni. Pedig van egy listám, hogy miket kéne
csinálni. Tegnap beszéltem valakivel, akivel már nagyon régen beszéltem, és
mindenkire panaszkodott. kb. egy órát beszéltünk, aztán elköszöntem. De elég
volt, és a rosszkedv azóta is kerülget. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Valami vörös farkat kéne a végére tennem, de nem jut semmi
eszembe. Ha van valami ötleted, akkor írd meg, lécci.<o:p></o:p><br />
<br />
<br />
<br />
ui: mindent megcsináltam a listáról! Juhééé</div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-22268229184347118412018-08-05T07:58:00.000-07:002018-08-05T07:58:29.189-07:00A hosszú élet titka<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi az értelme a
betegségeimnek. Általában hülyeségnek tartom a betegség értelmezését, de most
nem tudok szabadulni ettől a gondolattól. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az jutott eszembe, hogy Isten vagy egy Felsőbb Hatalom
figyelmeztetni akar az élet végességére. Hogy ne legyek olyan elbizakodott,
ideje tudomásul venni, hogy meg fogok halni. Ez csak figyelmeztetés, nem akar a
Felsőbb Hatalom megölni, csak szembesíteni, hogy készüljek rá, ne
felkészületlenül érjen a halál. Ezt a célját el is érte, nem tudom, mit jelent
a készülés, de készülök rá. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ezt elmondtam P-nek, de őneki más elmélete van rá, amit
használ is. Azt mondja, hogy kétszer figyelmeztetett a F.H., hogy lassuljak le,
de én nem voltam hajlandó lelassulni. Harmadszorra már lelassított erővel, aminek
nem voltam képes ellenállni. Azt mondja, többször eszébe jutok, és a történetem
is, amikor pörög ezerrel. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azt hiszem, meg fogom kérdezni H-t, az ortodox tanulótársamat
is.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az is lehet, hogy a F.H. arra tanít, hogy lassuljak le, és
legyek elégedett azzal ami van.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Egy öreg japán bölcs azt mondta, hogy a hosszú élet titka a
jövőkép. Egy vezetéselméleti videóban is láttam, ha jövőképed van, lehetsz
kedves, nem kedves, követni fognak az emberek.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ha van jövőképünk, akkor van vágyunk is az elérni. És amikor
elérjük, akkor rögtön alkotni kell egy másikat, hogy hosszú életűek legyünk, ha
igaz, amit az öreg japán bölcs mond. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
De nekem nincs jövőképem. Elégedett vagyok azzal, amim van.
Lehet, hogy buddhista lettem?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egy zsidó mondás szerint gazdag ember az, aki elégedett
azzal, amije van. Akkor én gazdag vagyok.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Viszont ha igaz, hogy most jellemző rám az elégedettség
azzal, ami van, akkor az is igaz, hogy ez olyan állapot, hogy nem hozok létre
semmi újat. Ha nincs vágy, akkor nincs új dolog sem. azt hiszem. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-73810814635344685242018-07-15T09:06:00.000-07:002018-07-15T09:06:57.932-07:00Felemás kedv<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Most már jobb kedvem van. Reggel voltam futni, egész nap
egyedül vagyok, még telefonon sem hív senki. Lehet, hogy a mai nap egy szót sem
szólok. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
De ez nem zavar. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
M-val beszéltem telefonon. Próbált rábeszélni, hogy ne
lógassam az orrom, ne gondoljak a halálra. Nekem viszont fontos, hogy készüljek
a halálra, még ha mondjuk 20 év múlva is jön. A készülés nem azt jelenti, hogy
várom, hogy hamarosan bekövetkezzék, hanem hogy tudomásul veszem, hogy közeleg.
És ez jó. El tudok engedni csomó dolgot, amik feszítettek korábban. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Erről jut eszembe, hogy G. felhívott, hogy nem beszélgettünk
arról, hogy újra akarom a Flow Coaching Schoolt indítani, és valaki külsős
szervezi, és ezt ő nem szereti. Sem azt nem szereti, hogy nem beszélgettünk
róla, sem azt, hogy külsős szervezi. Nem emlékszem, hogy megegyeztünk volna,
hogy beszélgetünk. Mivel nincs belsős, aki ebben segítene, de van külsős, ezért
rábízom. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ahányszor eszembe jut, hogy a jövő héten beszélünk, ideges
leszek. Mikor délután lefekszem, hogy egy kicsit aludjak, rögtön eszembe jut,
és nem is tudok elaludni. Sebaj, majd alszom éjjel. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az igazi baja az, hogy versenytársakat képezek. Eddig egy
példa volt arra, hogy egy versenyben a tanítványom győzött, jóval kevesebbet
kérve a mi árunknál. Hát ezt megértem. Mármint azt, hogy ez idegesíti G-t, de
ez csak egy eset. Nem tudok többről.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ha nagyon lebaszna G., akkor lehet, hogy felajánlom, hogy
otthagyom a céget. Végülis én sem adok semmit a cégnek, és a cég sem ad semmit
nekem. Hacsak nem az osztalékot. De arról le tudok mondani, ha cserébe nem
baszogatnak. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Most elolvastam egy svéd könyvet, a címe: „Nem vagyok Miriam”.
Egy cigánylányról szól, aki Auschwitz után Svédországban köt ki, és már a
táborban Miriam Goldberg, egy halott lány ruháiba öltözött, és felvette a
személyazonosságát is. Ott halt meg az unokatestvére, és a kisöccse. Amikor a
kisfiúról volt szó, akkor mindig elkezdtem könnyezni. Most már túl vagyok azon
a szorongáson, hogy a gyerekeimmel mi történhet, de egyszer álmodtam, hogy a
kisunokám meghalt, és ezen még nem vagyok túl. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azt hittem, ez egy sokkal vidámabb blogbejegyzés lesz, de
ilyenre sikerült. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-2096806044126641762018-07-12T07:44:00.000-07:002018-07-12T07:44:10.899-07:00Azon töprengek ...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Azon töprengek, hogy elpazarolódott az életem. Volt sokféle
tehetség bennem, jól tudtam énekelni, matekban is jó voltam, írni is érdekesen
tudtam, talán még más is, és mi lett belőlem. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Már most, hogy beteg voltam, a jóval fiatalabb „tanár-kollégáim”
megtámadtak, úgyhogy biztos vagyok abban, ha meghalok, pillanatok alatt
feledésbe merülök. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nem használtam ki a bennem rejlő sokféle tudást, de a
környezet sem volt ezt támogató. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Most, hogy ezt leírom, úgy hangzik, önfelmentő
magyarázkodás. Szombaton írom, amikor tilos lenne írni, de most vagyok abban az
állapotban, amikor ezt meg tudom fogalmazni, mert most a cselekvés, a
céltudatos tett nem vonja el a figyelmemet ezektől a gondolatoktól. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Gondolkodom azon, hogy ha feledésbe is merülök, volt-e
valami, amit megváltoztattam, esetleg visszavonhatatlanul.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A gyerekek. Valamit továbbvisznek abból, ami én voltam. Nem
tudom megfogalmazni, mit, de valamit. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Korábban azt gondoltam volna, hogy a Gestalt Egyesület. De
az most annyira anyagias lett, hogy ez már nem az enyém. Meg kell elégednem
azzal, hogy a gyerekeim. Már az unokáim sem, ők idegenkednek tőlem. Ez lehet,
hogy később megváltozik, de most ez van. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Egyre jobban érzem az egyedüllétemet. Azt a magányt, ami a
születésnél lehet, a szülésnél, és a meghalásnál. Készülök a halálra. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Egyszer olvastam, hogy az embernek öreg korában is kell
lennie 10 éves tervének, az a hosszú élet titka. Azóta is ezen gondolkodom, de
nekem nincs 10 éves tervem. Még 5 éves sincs. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-53096318559317664392018-06-24T08:32:00.000-07:002018-06-24T08:32:15.577-07:00Majdnem ráfáztam!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
A minap megmentettem 400 ezer forintomat. Hívtak telefonon,
hogy megmérik a nyaki ütőerek áteresztő képességét. Na, ez igen, gondoltam, és
bejelentkeztem. Kérdeztem, hogy mit kell érte tennem, azt mondták, semmit,
nincs semmi kötelezettség, nem kell meghallgatnom előadást, nincs is árubemutató.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Elmentem a megbeszélt időpontra. Előtte még felhívott a
srác, hogy mit főzzön, teát vagy kávét, amikor megyek. Mondtam, teát. Vsz. így
emlékeztetik az embert arra, hogy időre kell mennie. Rengetegen vártak a
váróban. Leültem, vártam. Egyszer csak megjelent egy fehér inges kisportolt fiatalember, és
hangosan a nevemet mondta. Ez nem nagyon tetszett, de nem tudtam volna jobb
megoldást. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Bementünk egy icike-picike szobába. A folyosón meglepve
láttam, hogy csupa fehér inges kisportolt fiatalember van. Ezek szerint csak ilyeneket
alkalmaznak. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Beszélgetni kezdtünk. Többször megdicsért, hol a szakmám
miatt, hol más miatt. Gondolom, ez hozzátartozik a dologhoz, de ez nem
csökkentette a gyanakvásomat. Nem kérdeztem sokat, de azt hiszem, több mindent megtudtam
róla, mint ő énrólam. Hajdú-Biharból jött, egészségügyi szakiskolát végzett,
négy éve itt dolgozik. Nagyon hosszú ideig beszélgettünk, már egy óra is
beletetelt, amikor megkérdeztem, hogy mikor következik a mérés. Mondta, hogy
vannak a mérőszobában, de mindjárt. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Hamarosan bementünk. Kb. öt perce voltunk ott, amikor bejött
egy másik kisportolt fiatalember egy öreg házaspárral. Kissé összevitatkoztak, hogy kié
a szoba, de aztán ők is maradtak, mi is. Rájuk férne kis működésfejlesztés. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Azt mondta, lazuljak el, el is lazultam. A fülemre tett egy
fülhallgatót, amiben mindenféle kattogást hallottam. Öt vagy tíz percig tarthatott
az egész, kinyomtatott három lapot, és visszamentünk az icike-picike szobába.
Kezdte a szívemmel. Ott sok sárga jel volt, ami átlagos és jó áteresztést
jelent. Nagyon-nagyon megdicsért érte. Aztán az agyamra ment, ahol kevesebb
volt, de azt mondta, ez is oké. Aztán a nyaki ütőeremet néztük meg, ahol csak
fekete jelek voltak, és azt mondta, hogy ez nagyon gáz. Ezek plakkok, amik nem
szüntethetők meg. Viszont nekik van egy gépük, ami ugyan nem fogja jobbá tenni,
de ugyanilyen marad, és nem romlik. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Erről elbeszélgettünk kicsinyég, azt javasolta, hogy menjünk
be az orvosnőhöz, de nem állt fel, hogy na, akkor menjünk. Azt is megkérdeztem,
hogy mennyibe kerül ez a gép. Mikor már harmadszor kérdeztem, akkor megmondta, hogy
390 ezer. Mindent bevetett a zsarolástól a fenyegetésig. Mondtam, hogy „maga el
akar adni nekem valamit”. Ezen meglepetésemre teljesen megsértődött, mondta,
hogy ha nekem egy ügyfél azt mondja, hogy csak a pénze kell, akkor én mit
szólnék. Ugyan nekem még senki nem mondta ezt, de azt válaszoltam, hogy „akkor
ne raboljuk egymás idejét”. Mondta, hogy na, ugye, közben meg ijedtség látszott
az arcán, hogy tényleg elmegyek, és nem győzködhet tovább. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Amikor már többedszer mondta, hogy akkor nekünk nem érdemes
beszélgetni, akkor felálltam. Próbált megint leültetni, de nem ültem le. Elkértem
a nyomtatott lapokat, kezet fogtunk, és kimentem. Ő kikísért, megint nyújtottam
a kezem, de nem fogta meg. Gondolom, csúnyán rontottam a statisztikáján. Vagy
nagyon nyirkos volt a tenyere, azért nem akart kezet fogni még egyszer. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nehéz volt ez. Máskor nem megyek ingyenes semmire.</div>
</div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-29341557496361159212018-06-07T04:16:00.002-07:002018-06-07T04:16:22.118-07:00Ez elég jó? Nem tudom, hogy mit kéne még csinálnom ...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="K3JSBVB-Xb-c K3JSBVB-Xb-e" role="listitem" style="border-bottom-color: rgb(205, 212, 239); border-bottom-style: solid; border-image: initial; border-left-color: initial; border-left-style: initial; border-right-color: initial; border-right-style: initial; border-top-color: initial; border-top-style: initial; border-width: 0px 0px 1px; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 13px; margin: 0px; padding: 10px; position: relative; vertical-align: baseline;">
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div class="gwt-HTML K3JSBVB-Xb-a" style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px 30px 0px 0px; vertical-align: baseline;">
Az Európai Unió törvényei előírják, hogy a blogodon tájékoztasd az Európai Unióból érkező látogatókat arról, hogy milyen cookie-kat használsz, és milyen adatokat gyűjtesz. A jogszabályok sok esetben azt is előírják, hogy a beleegyezésüket kérd.<br /><br />Segítségképpen elhelyeztünk egy értesítést a blogodon arról, hogy a Google miként használ egyes Blogger- és Google-cookie-kat (például Google Analytics- és AdSense-cookie-kat), illetve milyen adatokat gyűjt.<br /><br />Te tartozol felelősséggel azért, hogy ez az értesítés valóban működjön és megjelenjen a blogodon. Ha más cookie-kat (például harmadik fél által fejlesztett funkciókat) is használsz, előfordulhat, hogy ez az értesítést nem megfelelő számodra, hiszen lehet, hogy további adatokat is begyűjtesz a felhasználóktól.<br /><br /><a href="https://draft.blogger.com/go/cookiechoices" style="border: 0px; color: #00838f; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px; text-decoration-line: none; vertical-align: baseline;" target="_blank">További információ </a>az értesítésről és a kötelezettségeidről.</div>
</div>
<a class="K3JSBVB-D-a K3JSBVB-Xb-b" href="https://draft.blogger.com/null" kind="close" role="button" style="border: 0px; color: #00838f; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; opacity: 0.7; padding: 0px; position: absolute; right: 4px; top: 4px; vertical-align: baseline;" tabindex="0" title="Értesítés bezárása"><img alt="Értesítés bezárása" src="" style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: middle;" /></a></div>
<div class="K3JSBVB-Xb-c K3JSBVB-Xb-e" role="listitem" style="border-bottom: none !important; border-image: initial; border-left: 0px; border-right: 0px; border-top: 0px; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 13px; margin: 0px; padding: 10px; position: relative; vertical-align: baseline;">
<div style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div class="gwt-HTML K3JSBVB-Xb-a" style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px 30px 0px 0px; vertical-align: baseline;">
A Blogger már nem támogatja az OpenID szolgáltatást. Lehet, hogy a meglévő OpenID-hozzászólások és az OpenID-beállításaid módosultak. <a href="https://draft.blogger.com/go/openid-notice" style="border: 0px; color: #00838f; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px; text-decoration-line: none; vertical-align: baseline;" target="_blank">További információ.</a></div>
<div class="gwt-HTML K3JSBVB-Xb-a" style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px 30px 0px 0px; vertical-align: baseline;">
<br /></div>
<div class="gwt-HTML K3JSBVB-Xb-a" style="border: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; margin: 0px; padding: 0px 30px 0px 0px; vertical-align: baseline;">
<h1 style="background-color: white; color: #212121; font-family: Roboto, "Helvetica Neue", Helvetica, sans-serif; font-size: 34px; font-weight: 400; line-height: 40px; margin: 0px 0px 8px;">
Cookies notification in European Union countries</h1>
<div class="cc" style="background-color: white; color: #212121; font-family: Roboto, "Helvetica Neue", Helvetica, sans-serif; outline: none; word-wrap: break-word;">
<div style="margin-bottom: 12px; margin-top: 4px;">
European Union (EU) laws require you to give EU visitors information about cookies used on your blog. In many cases, these laws also require you to obtain consent.</div>
<div style="margin-bottom: 12px; margin-top: 4px;">
As a courtesy, we have added a notice on your blog to help meet these regulations. The notice lets visitors know about Google's use of certain Blogger and Google cookies on your blog, including Google Analytics and AdSense cookies. Learn about <a href="https://www.google.com/policies/privacy/" style="color: #7759ae; text-decoration-line: none;" target="_blank">Google’s privacy practices</a> and how <a href="https://www.google.com/policies/privacy/partners/" style="color: #7759ae; text-decoration-line: none;" target="_blank">Google uses data on partner sites</a>.</div>
<h2 style="font-size: 24px; font-weight: 400; line-height: 32px; margin: 32px 0px 8px;">
Change the notice</h2>
<div class="zippy-container zippy-last" style="margin: 0px; outline: none;">
<a aria-expanded="false" aria-haspopup="true" class="zippy index1 goog-zippy-collapsed" data-stats-idx="1,1" data-stats-ignore="" data-stats-imp="" data-stats-ve="2" href="https://draft.blogger.com/null" role="button" style="border-bottom: 1px solid rgb(224, 224, 224); border-top: 1px solid rgb(224, 224, 224); box-sizing: border-box; color: #4285f4; cursor: pointer; display: inline-block; font-size: 15px; line-height: 24px; margin: -1px; outline: none; padding: 16px 50px 12px 16px; position: relative; width: 704px;" tabindex="0">How to change or disable notice</a></div>
<div class="zippy-overflow" style="margin: 0px -16px; outline: none; overflow: hidden;">
<div aria-hidden="true" class="zippy-content zippy-hidden" style="border-bottom: 1px solid rgb(224, 224, 224); height: 0px; margin: -100px 16px 0px; outline: none; overflow: hidden; padding: 0px; position: relative;">
<ul style="margin: 4px 0px 12px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<li style="list-style-type: none; margin: 4px 0px; padding-left: 16px;"><strong></strong><code style="color: #006600;"></code><code style="color: #006600;"></code></li>
<li style="list-style-type: none; margin: 4px 0px; padding-left: 16px;"><strong></strong><code style="color: #006600;"></code></li>
</ul>
</div>
</div>
<div style="margin-bottom: 12px; margin-top: 4px;">
If you have edited your blog in a way that hides this notice, it will be your responsibility to notify your visitors about cookies used on your blog and if necessary, obtain consent. Also, if you have added other blog features that set cookies, including third-party analytics or advertising services, you’ll need to provide additional or a different notice.</div>
<div style="margin-bottom: 12px; margin-top: 4px;">
It is your responsibility to determine, based on your cookie use, what else would be appropriate. If you choose to use a different notice, be sure you still comply with <a href="https://www.google.com/about/company/user-consent-policy-help.html" style="color: #7759ae; text-decoration-line: none;" target="_blank">Google’s EU user consent policy</a>. <a href="http://www.cookiechoices.org/" style="color: #7759ae; text-decoration-line: none;" target="_blank">Learn more on generating cookie notices</a>.</div>
<div style="margin: 4px 0px 12px; outline: none;">
<h2 style="font-size: 24px; font-weight: 400; line-height: 32px; margin: 32px 0px 8px;">
See the notice</h2>
To see the notice if you’re outside of the EU, view your blog and change the country code, for example <a href="http://blogspot.fr/" style="color: #7759ae; text-decoration-line: none;">blogspot.fr</a> or<a href="http://blogspot.co.uk/" style="color: #7759ae; text-decoration-line: none;">blogspot.co.uk</a>. If you use a custom domain, you won't see the notice outside of the EU.</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-25244863858001658182018-06-07T04:12:00.002-07:002018-06-07T04:12:21.949-07:00Norvégia és más<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
A korábban írt dilemma jó úton van. Ma találkoztam azzal,
aki a Fideszre szavazott, a négyfős kis csoportunkban, és elmondtam neki, hogy az
ügyfelemmel, akinek a helyzetét reménytelennek látom, dolgozom, és nem tudok
smúzolni vele, mármint az ismerőssel, mert „ezekre” szavazott. Így mondtam,
hogy „ezekre”. Némi hallgatás után azt mondta, hogy nem ismerem őt, mert sokat
segíti a rászorulókat, pénzzel is, munkával is. Egyébként orvos. Mondtam, hogy
minden tiszteletem az övé, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>és ugyanakkor
a szavazatával segíti azokat, akik rendszerszinten lehetetlenítik el a
szegényeket támogatókat a StopSoros törvénnyel, de már a beharangozásával is.
Már a múltkor írtam, azt hiszem, hogy korábban annyi pénzt kaptak az
önkormányzattól, hogy 30 embert tudtak foglalkoztatni a mélyszegénységben élők
megsegítésére, most annyit kapnak, hogy 3 embert tudnak megfizetni, és a
törvény beiktatásával nullára fog csökkenni az önkormányzat által adott pénz.
Ha külföldről kérnek, akkor megbélyegzik őket, szóval tényleg reménytelen a
helyzetük. De azt megbeszéltük az ismerősömmel, hogy elmegyünk valamikor
kávézni, hogy jobban megismerjem. Még mindig azt hiszem, hogy konfrontálnom
kell őt, hogy nem tudja az egyéni jótékonykodásával ellensúlyozni a
rendszerszintű elbaszást. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Norvégiában voltam. Végig 28 fok volt és verőfény, amikor
itt esett az eső. Egy este voltunk pikniken, Osloban, a norvég vezető
tanároknál. Ott elmeséltem, hogy hogyan választottuk ki a norvégokat a
következő Gestalt terápia tréningekre. Az úgy volt, hogy mi angoloktól
tanultunk, de amikor végeztünk, elhatároztam, hogy nem velük fogjuk folytatni a
kurzusokat, mert nem kaptunk semmi segítséget az EAGT (European Association for
Gestalt Therapy) akkreditáció megszerzéséhez. Azért volt ez fontos, mert magyar
akkreditációt nem tudtunk volna szerezni, mert nem feleltünk meg a magyar
követelményeknek. Ha magyar nem, akkor legyen legalább európai. Volt egy laza
szervezet, a Leaders for Gestalt Institute, aminek én is tagaj voltam, mint a
Gestalt Egyesület elnöke, és ezen a levlistán körbeírtam, hogy keresünk
tanárokat. Több választ kaptam, és a norvégok voltak azok, akik nemcsak azt
írták, hogy szívesen segítenek, hanem el is küldték a négyéves programot. Megszavaztattam
az<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>elnökséggel, és mit ad isten, a
norvégok jöttek ki győztesként. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Másnap délelőtt egy hivatalos megbeszélésen voltunk az
irodájukban, aztán hárman felutaztunk északra, Bergenbe. Azért tudom
megjegyezni a város nevét, mert hasonlít Bergen-Belsenhez, a koncentrációs
tábor miatt. Hajókáztunk egy fjordban, ettünk egy leveses étteremben, ahol csak
levest lehet kapni, de különböző országokból való levest. Gulyás is volt, a
többiek megkóstolták, szerintük eléggé gulyásos volt. Én nem kóstoltam meg,
mert nem kóser húst nem eszem, ezzel együtt ettem norvég hallevest, amiben
viszont rák van. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Hát, nem lehetek
tökéletes. Nagyon jó volt az egész kirándulás. Vettem egy ruhát, megláttam a
kirakatban, és beleszerettem. Háromnegyedes az ujja, és fel lehet gombolni
egészen az ádámcsutkámig. Fel sem akartam próbálni, de Dia erősködött, hogy
azért próbáljam fel. Azt nem vettem észre, hogy elég rövid, éppen a térdemig
ér, úgyhogy nem egészen kóser. Majd csak itthon, Magyarországon hordom. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-57090285151688070722018-04-30T04:12:00.001-07:002018-04-30T04:12:36.901-07:00Dilemma<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Van egy belső dilemmám. A Flows kiscsoportban, ez egyfajta
támogató csoport, van egyvalaki, aki a Fideszre szavazott. Amikor megkérdeztem,
miért, azt mondta, amit elértek, azért. Nem kezdtem el vitatkozni, hogy az EU-s
pénz. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Van egy új ügyfelem. Coach4Good-os, azaz ingyenes. Miskolcon
dolgozik, az Avas lakótelepen, és mélyszegénységben élőkkel. Az utóbbi két
évben 30-ról 3-ra csökkentette le a kollégái számát, mert nem kap forrást. Most
még annyit sem fog kapni, mert őket is Soros-ügynökként tekintik. Ha külföldről
fog pénzt kérni, akkor meg fogják bélyegezni.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nem fogok tudni ebben a támogató csoportban szó nélkül
meglenni, hogy nyájaskodjak a Fidesz-szavazóval, hogy tudom, a Fidesz kicsinálja
az ilyen, szegényekért dolgozókat. Még nem tudom, hogy mit csinálok, de valamit
kell csinálnom. Gondolkodom, hogy mit tegyek.<o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-3000713348555829552018-04-27T07:59:00.001-07:002018-04-27T07:59:23.962-07:00Jó hírek nekem<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Ma tartottam egy coacholást, és nagyon jó volt. Az ügyfelem azt mondja, hogy sokkal jobb kedve van, mióta hozzám jár. Azóta nagyjából el tudja engedni, ami nem rá tartozik, és sokkal kevésbé idegesíti fel magát azokon a dolgokon, amin nem tud változtatni.<br />
<br />
Egy másik ügyfelem felhívott, és mondta, hogy nem felejtett el. Egy cserép virágért coacholtam őt, és azt a cserép virágot még nem kaptam meg. Ennek szólt, hogy nem felejtett el. Politikus, nem kerültek be a Parlamentbe, és bár mondtam, hogy ha gondolja, beszélgethetünk, mert azt véltem, hogy nagyon le van törve, de nem, azt mondja, hogy az elkeseríti, ami az országban zajlik, de egyébként tök jó kedve van, és a kollégáiban is ő tartja a lelket, és ezt nekem köszönheti. Amikor mondtam, hogy most énrajtam van a sor, hogy meghívjam, mert előzőleg ő hívott meg egy ebédre, azt mondta, hogy erről szó sem lehet, ő hív meg megint.<br />
<br />
Ez a két visszajelzés nagyon jól érintett, és ezt nem is tudom szavakkal kifejezni. Ilyenkor, de már amikor dolgozom velük, akkor is, nagyon élek. Itt sem találom a megfelelő szavakat, de tök elégedett vagyok, mondanám, hogy boldog vagyok, amikor ezeket a szavakat hallom.<br />
<br />
A Dia volt abban a csoportban, amelyiknél tanítani fogunk, és amikor meghallották, hogy mi jövünk, nagyon megörültek nekünk.<br />
<br />
Most péntek délután van, úgyhogy nem írok többet, elmegyek zuhanyozni. </div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-86595092151090476022018-04-02T07:04:00.000-07:002018-04-02T07:04:10.615-07:00Elmentem Debrecenbe ...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
Elmentem Debrecenbe a besugárzásra. András vitt le, az ő
autójuk kellett Diának, úgyhogy kölcsönkérte az apjától az övét. Odafelé egy
szót sem szóltunk egymáshoz, ő vezetett, én bóbiskoltam, mert hajnali négykor
indultunk. Náluk aludtam, hogy ne kelljen kitérőt tenni.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Debrecenben én voltam az első, aztán jöttek mások is. Rámszereltek
egy fém-abroncsot, ami fájt. Aztán csináltak CT-t a fejemről. Hatan voltunk,
úgyhogy mindenkit meg kellett várni. Aztán mentővel átvittek hatunkat egy másik
épületbe, a kísérőket egy másik autóval. Majdnem mindenkivel volt kísérő. A
másik épületben volt a Gamma sugárzás. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Eszembe jutott az az amerikai film, hogy „A Gamma-sugárzás
hatása a százszorszépekre”. Gyerekekről szólt, már nem emlékszem, hogy mi volt
a konfliktus, de iskolai versenyről szólt, kísérletet kellett csinálni, aztán
beszámolni róla. A kislány nyerte meg, aki a százszorszépekkel kísérletezett. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Annyit tudok, hogy a Gamma sugárzás csak ott hat, ahova
irányítják. Az orvost kérdeztem, hogy milyen következményei lesznek a
besugárzásnak, azt mondta, semmi. Később eszébe jutott, hogy a besugárzás
helyén kihullik a hajam. Kérdeztem, hogy nem fogok-e megbutulni. Azt mondta,
nem. Azt nem mondtam, hogy már az eddigi beavatkozások is ilyen hatással voltak
rám, ezt megtartottam magamnak, úgysem tud ez ügyben semmit tenni. Erre mondta
a Héczey, hogy ha 20 %-ot csökken az IQ-m, akkor még mindig jól állok. És igaza
van. Kevesebbet beszélek, úgyhogy kevésbé tudják, hogy rosszabbul gondolkodom.
Még szerencse, hogy olyan irányzatban dolgozom (Gestalt), ahol az érzelmi
érzékenység legalább olyan fontos, mint az IQ. Sőt fontosabb. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
A besugárzás nem fájt, és szerencsére nem is volt olyan
hangos, mint az MRI. Csak az volt nagyon kellemetlen, hogy a besugárzások
közben az abroncsot fogva húztak föl ülő helyzetbe, és akkor tekergettek
valamit rajta. Ez a fölhúzás elég tapintatlan tett volt az asszisztensek
részéről. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Egykor végeztünk, és indultunk vissza. Akkor már
beszélgettünk. Hálás voltam Andrisnak, hogy levitt, és végig ott volt velem,
belekarolhattam, amikor mentünk, és amúgy is. Mi még ha nem beszélünk, nekem
akkor is jó a jelenléte. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Elkezdődött a Pészach. Első széderestén a Szonjánál voltam.
Ott volt a családja, és még néhány barát. Az apja, a történész méltatlankodott,
hogy Szonja nem adott szót neki, hogy némely történelmi eseménnyel gazdagítsa a
tudásunkat. Mikor már többször méltatlankodott, Szonja szót adott neki. Akkor
elkezdődött egy hosszú, ámde érdekes történelmi lecke. A gyerekek ott
mulatoztak közöttünk, de ez senkit nem zavart. </div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Éjfél után lett vége a
vacsorának, akkor én elindultam gyalog. Aztán megláttam a felüljárónál egy
buszt, arra felszálltam, és két perc múlva elindult. Átment a hegyen, a nagy
vizen, és leszálltam a Keletinél. Onnan elindultam gyalog az Orczy úton. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Egyszer csak meghallott mögöttem egy kopogó hangot, mintha
bot lett volna. Aztán meghallottam, hogy nagyon gyorsan közeledik. Félni
kezdtem. Kiderült, hogy görkorcsolyán közeledik valaki, és a jobb lábával adja
a kopogó hangot. Amikor elsiklott mellettem, akkor sem múlt el teljesen a
félelmem. Mikor hazaértem, akkor sem. Továbbra is féltem, hogy valaki bejön a
kapun. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Megittam egy szilvás unikumot, aztán lefeküdtem és
elaludtam. Akkor már kb. fél 2 lehetett, vagy még később. Másnap reggel 8 körül
ébredtem. Semmi bajom nem volt, még annak ellenére sem, hogy a Széderen négy
pohár bort ittam, mert ez része a Szédernek. A történész apuka kínálgatott, de
nem akartam többet inni, mert tudtam, hogy haza kell még érnem.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Másnap Széderen Pistiéknél voltam, a világ végén. Egyébként
nincs is olyan messze a lakásuk. Ha minden jön két percen belül, akkor fél óra
tőlem. Az utca olyan hangulatot áraszt, mintha falun lennék. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Szép lesz a lakásuk, ha megszűnik a csatatér utáni tájkép.
Én nem bírnám sokáig ezt az állapotot, nekem a káosz jut eszembe, és azt nem
bírnám sokáig. De most itt is jól éreztem magam. Nem vittem semmit, mert
eszembe jutott, hogy zsidótól nem fogadhatnának el semmit, amit szombaton
hozott. Eszter azt mondta, hogy ezzel neki nem lenne baja. Úgyhogy először azt
gondoltam, hogy szerzek édes bort, és következőleg azt viszem el, ha nem
szombaton megyek, aztán eszembe jutott valami más, de ezt most nem írom ide,
mert Pisti olvassa a blogomat, és nem akarom, hogy így értesüljön róla. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Beszéltem a vállalkozóval, hogy tud-e adni számlát. Azt
mondta, hogy szívesen, és ha később is kell, szóljak nyugodtan. Adott egyet, de
lehet, hogy túl kevés lesz, mert az összeg áfával együtt annyi, amennyi áfa
nélkül kellene. Ha nem lesz elég a Fundamentának, akkor még kérek számlát. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Marci mondta, hogy írjam a blogot, úgyhogy írom. Ez most jó
hosszú lett. <o:p></o:p></div>
<br /></div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2531305196991161914.post-701339285061018912018-03-16T07:17:00.000-07:002018-03-16T07:17:31.520-07:00Egy jó hír, kettő rossz...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal">
A múlt hét péntekjén, szombatján tanítottam a Corvinuson a
HR Business Partner képzésen, Zsófival. Nem akartam egyedül, mert nem tudtam,
hogy bírom-e. Zsófinak oda akartam adni, de ő azt akarta, hogy ketten
tanítsunk. Végre valaki, aki tanulni akar tőlem!<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Nagyon jól sikerült. Az óra első harmadában valaki
megkérdezte, hogy ezt hol lehet tanulni. Mondtam, hogy nálam lehetne, de nincs
energiám összeszervezni egy csoportot. A végén megkérdezték, hogy hány ember
kell egy csoporthoz. Mondtam, hogy 5. Azt gondolom, hogy a többit már én is be
tudom szervezni. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Viszont van két rossz hírem.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Megint találtak a fejemben valamit, ami nem odavaló.
Sugárral meg fogják semmisíteni, csak egyszer kell mennem Debrecenbe, és ha nem
növesztek egy másikat, akkor rendben leszek. Azért el voltam keseredve. Most már
nem érzek semmit.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A másik az, hogy a Fundamentától visszakaptam a számlákat,
azzal, hogy 1 millió 37 ezer forintot nem tudnak elismerni, mert az korábban
keletkezett, mint ahogy lezártam volna a számlát. Hétfőn felhívom a
kivitelezőt, ha ő nem megy bele, hogy adjon számlát, akkor nem tudom, mit
csináljak. Akkor talán vennem kell számlát, de azt nem tudom, hogyan kell. A C
tervem az, hogy a Fundamentának adom ezt a pénzt. Petyus szerint ez hülyeség,
mindent meg kell próbálni ahhoz, hogy megkapjam a pénzt. Ha más nem, akkor az
alagsori felújítás összegét benyújtani a Fundamentának. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Amikor elolvastam a levelet, nagyon ideges lettem. Most már
nem, de nyugodt sem vagyok.<o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A két rossz hírre azt mondom, hogy nem végzetes. Az elsővel
kapcsolatban az orvosokra bízom magam, a másodikkal kapcsolatban Petyus és az
én kreativitásomra. Meg fog oldódni mind a kettő. </div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Csak most már szeretnék egy
kis pihenőt.<o:p></o:p></div>
</div>
ILA-ILhttp://www.blogger.com/profile/15636843264457514312noreply@blogger.com0