2011. április 3., vasárnap

A fáradtság nem akadály ...

Megyek az utcán, és azt gondolom, tök jó itthon!

Csütörtök este M. hívott. Mielőtt elmentem, javasolta, hogy amikor visszaérek, hívjam, én tudom, mikor jövök vissza. Mondtam, hogy 31-én. Most, amikor beszéltünk, a hangomon hallom, milyen fáradt vagyok. Fakó, halk és mély. Meghitt lebegés a fáradtságban.

Péntek este egyedül mentem zsinagógába, Juli Budapesten van. Az ima után szóltak, hogy valaki nősül, a család vacsorát ad, menjek én is. A világi vezetés elnökének anyja mellett ültem. Nyolcvan éves, kemény arcú asszony. Héberül és franciául próbáljuk megérteni egymást. Jobban megy a héber. Egy ismerős nő kérdezi, hogy ki a menyasszony. Ez az első jele, hogy körön belül vagyok.

Este, amikor lefeküdtem, a cica odajött, és megszaglászott. Reggel megismételte. Elfogadta, hogy én vagyok ott.

Reggel mondom a rabbinak, hogy mondanám a megmenekültek áldását, amit repülőút után szoktak, de nem tudom, mikor. Semmi baj, majd ő szól. Izgultam, van benne egy hely, ahol mindig elakadok. Hallgatom a Tóraolvasást, túl gyors, hogy felfogjam, rájövök, hogy ha csak lebegek a szavakon, és nem akarom pontosan követni, jobban együttmaradok vele. Gyakran elvesztem az egyensúlyomat, próbálok visszakapaszkodni a szavakra mint felhőkre. Elmúlik a Tóraolvasás, majd az ima, a rabbi nem szólt. Elfelejtette. Mondjam neki vagy hagyjam? Aztán a kidus után, amikor már szállingóznak haza az emberek, mégiscsak szólok neki. Rettentően sajnálja, hogy elfelejtette, majd felcsillan a szeme, hogy még nem késő. Elővesz egy imakönyvet, kikeresi az áldást, és csöndet kér a még ott lévő nyüzsgő tömegtől. Mikor csönd lett, jelzi, hogy mondjam. Felolvasom, hogy áldott, aki az élőkkel jót tesz, és velem is jót tett, a jelenlévők válaszolták, hogy az, aki minden jót tesz, tegyen veled is minden jót. Persze a szokott helyen megint elakad a nyelvem. De megtörtént. Ez az a rituálé, amellyel közöltem, hogy visszaértem, itt vagyok, túléltem a távollétet, és a közösség újra befogad.

Leragad a szemem. De amikor lefekszem, csak félórákat alszom. Valószínűleg a légnyomás változott. Meleg van, fülledt a levegő. A zsinagógában már ment a légkondi.

Már három férjjelölt ajánlatom van. Ma futott be kettő. Már ezért érdemes volt idejönni. Nagyon értékelem azt a zsidó hagyományt, hogy mindenki dolgának tekinti az egyedülállók összehozását.

Hál'Istennek, esik az eső. Villámlik, dörög és zuhog. Állítólag Izrael Törökországból vásárolja a vizet. Jobb, ha esik.

8 megjegyzés:

  1. Naponta kétszer meglátogatom, megfésülgetem. Köszönök neki, de nem köszön vissza. De amikor eszem, megkérdezi, hogy mit eszem.

    VálaszTörlés
  2. na és milyenek a férjjelöltek? volt már velük közös programod?
    a következő blogodban írj majd erről részletesebben.
    :)

    VálaszTörlés
  3. Kiváncsi vagy a részletekre, mi? :)

    VálaszTörlés
  4. tényleg, mi van a férjjelöltekkel?

    VálaszTörlés
  5. Az egyik mindig lemondja a találkozót, most éppen betegségre hivatkozva, a másik kérdeztette, hogy akarok-e még gyereket, a harmadik most Angliában van, a negyedik még nem hívott. :))

    VálaszTörlés