Mára pihentem ki magam annyira, hogy lemenjek a tengerhez. Minden nap mérlegeltem, és inkább futni mentem a parkba. Ma igen. Csak háromra volt ügyfelem, a délelőttöt használhattam.
A vegyes strandra megyek, mert az ortodoxon ma férfinap van. Sajnálom, jobban szeretek odamenni, ha egyedül vagyok. Valahogy otthonosabb, biztonságosabb érzés, nem zavarnak a körülöttem lévők.
A víz hűvös, tiszta, a partnál erősen hullámzik, beljebb nyugodtabb. Én is. Visszafelé veszek barnasört. Nem sietek. Most félig a szabadságomat töltöm.
Délután nekiállok szakdolgozatot olvasni, én vagyok a bírálója. Aztán eszembe jut, hogy moziba kéne menni. Ezt csináltam már a tanulmányírással is, hogy halasztottam, és nem azért, mert nem volt kedvem, hanem azért, hogy minél inkább legyen kedvem dolgozni rajta.
Megnéztem a moziműsort, nem találtam izraeli filmet, viszont találtam magyart, "A nagy füzetet", Szász János filmjét. Kíméletlen film arról, hogyan tanul meg egy ikerpár alkalmazkodni a kíméletlen időkhöz. Maguk is kíméletlenek lesznek azokkal, akik azok, és gondoskodók azokkal, akik gondoskodók. Molnár Piroska a gonosz nagymama, aki a maga módján gondoskodik a gyerekekről, és azok aztán őt választják, amikor az anyjuk jön értük egy új testvérrel. Fura film, nem szomorú, nem keserű, de súlya van.
Yael meséli, hogy a hatvanas években volt egy olyan dzsipjük, amit az amerikai hadsereg szuperált ki, és nem fogott rendesen a fékje, inkább csak lejtőn indult el, de azzal fuvarozta a gyerekeket. Egyszer egy ismerőst fuvarozott, a kocsi nem indult, az ismerős, vékony, kicsi ember tolta meg. Yael elfelejtette sebességbe tenni, úgyhogy az tolta, tolta, egyszercsak Yaelnek eszébe jutott, hogy sebességbe kell tenni, a kocsi elindult. Az ismerős mindenkinek mesélte, hogy Yael milyen ügyes, el tudta indítani az autót.
Aztán felajánlotta egy autószerelőnek. Tudta, hogy a szomszéd 350 líráért adta el a saját, jobb állapotban lévő kocsiját. Amikor az autószerelő kérdezte, hogy mennyit kér, ezer lírát mondott. Az ennyit nem akart adni érte, de 700-at igen. Megbeszélték, hogy másnap visszamegy, és megkapja a pénzt. Másnap Ricsi nem volt hajlandó kiszállni az autóból, annyira gáznak tartotta, hogy Yael ennyi pénzt kért azért az ócska tragacsért. A szerelő kifizette, ők elmentek. Néhány héttel később a szerelő találkozott Ricsivel, és mondta, hogy börtönbe kellene őt zárni. Ricsi azt hitte, hogy a tragacs ára miatt, de kiderült, hogy az nem érdekelte a szerelőt, sőt a tragacsot azóta már el is lopták, de Ricsit felelőtlennek tartotta azért, hogy beengedte a feleségét és a gyerekeit egy ilyen tragacsba.
Van péntek estére egy meghívásom a szomszédba, és szombat ebédre Bné Brákba, ahhoz az asszonyhoz, aki siduchal foglalkozik, és összehozott a "nagyapóval", aki aztán eltűnt.
Hát, így zajlik itt az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése