2014. augusztus 9., szombat

Felismeréseim

A múlt szombaton Pesten voltam. A kiduson nem volt szó a háborúról, azt gondoltam, a szombatban egyáltalán nem volt benne a háború, de aztán rájöttem, hogy mégis. A hetiszakaszban olvastuk, hogy az Örökkévaló mondja, ezt a földet foglald el, neked adtam, ezt a földet ne foglald el, nem neked adtam. A téged gyűlölő testvérednek adtam, nincs jogod elfoglalni. 

A judaizmus a határok tisztaságáról szól. Ő ő, ne akard beolvasztani. Te te vagy, ne akarj beolvadni. Mindenki őrizze meg a maga különlegességét.

Péntek este vendégsében voltam. A család egyik tagjának szülinapja volt, így egy szivecskés lufival tértem haza. 

Szombat reggel úgy döntöttem, hogy nem megyek Tel Avivba. A szomszéd zsinagógában egyetlen nő voltam. Egész szombaton egyedül voltam, fura volt. Ettem, aludtam, újságot olvastam, aztán visszamentem tanulásra. Már zajlott a tanulás, a fiatal rabbi örömmel köszöntött. Egy férfi odahúzott egy széket, távolabb az asztaltól, amit körbeültek, de úgy ült, hogy a kört kinyitotta nekem. Arra számítottam, hogy a későn jövők beülnek közém és közéjük, de mindenki távolabb ült. 

Rengeteg jó gondolatom támadt, de mostanra elfelejtettem őket. Abban bízom, hogy nem vesztek el véglegesen. 

Az egyik: a múlt héten annyira szorongtam, mint már nagyon régen. Két nap volt, amikor nem: Tisa Beáv, a böjt napja és a szombat. Most arra jöttem rá, hogy amikor szombat van, vagy böjtölök, amit a vallási parancs nélkül soha nem tennék, akkor valami nagyobbhoz, nálam sokkal régibbhez és teljesebbhez tartozom, és ezért nem szorongok. A szorongás a kicsiséghez, a jaj, mi lesz holnap érzéshez kapcsolódik. A böjt és a szombati parancsok betartása kitágítja az időt, részesévé tesz olyan hagyománynak, amely megtart a kicsiségemmel együtt.

Arra is rájöttem, hogy a háborúnak nem lesz vége. A zsidók nem fognak innen elmenni, a harcos arabok ezt nem akarják tudomásul venni, ezért tartós háborúra kell berendezkedni. Ebből nekem az következik, hogy arra kell törekedni, hogy minél kevesebb ember haljon meg, és minél kevesebb ember traumatizálódjon mindkét oldalon. Ezzel felfedeztem a kereket, mégis megnyugatóan hat rám. 

Arra jutottam, hogy a zsidóknak kötelessége, hogy olyan fejlesztéseik legyenek, amelyek az emberek védelmét biztosítják, akárkik is azok. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése