Az egyik ügyfelemnek mondtam, hogy ne tegye le a pénzt,
hanem adja a kezembe. Általában le szokta csapni, most nem, hanem letette az
íróasztalomra.
Ezen teljesen meg volt lepve. Már korábban észleltem, hogy
keveselli az összeget, mert ahhoz volt szokva, hogy amikor coacholtam, akkor a
cége három számjegyű összeget fizetett nekem, és most tizenhármat kértem.
Kérdeztem akkor, és mondta, hogy igen, keveselli. Kérdeztem, hogy emeljük fel, mondta,
hogy igen. Azóta 15 ezret fizet. De most, hogy mondtam, hogy a kezembe adja,
elmondta, hogy azt gondolta, hogy én szégyellek a pénzről beszélni, és megaláz,
ha kézbe adja, ezért is, meg azért, mert ez személyes kapcsolat.
Mondtam, hogy ez nemcsak személyes kapcsolat, hanem üzleti
is, és az megalázó, ha csak úgy lecsapja. Úgyhogy most felvette a pénzt az asztalról, és a
kezembe adta. Majd máskor talán arra is fogom tanítani, hogy ilyenkor nézzen a
szemembe.
Vigyáztam az unokáimra. Most volt talán először, hogy
egyedül voltam velük. Nagyon élveztem, teljesen felüdültem tőlük. A Réka nagyon
segítőkész volt, kicsit talán túlságosan is, mindenképpen ő akarta Martinra
adni a pizsamát, de fordítva. Amikor rájött, akkor rám hagyta. Martin beteg
volt, aludni akart, de amikor ráadtuk a pizsamát, magához tért, felélénkült, és
ugrált az ágyon. Nagyon jó élmény volt, teljesen felvidultam tőlük.
Voltam a Fogyasztóvédelemnél, mert az Elmű, ill. valami
végrehajtók 1600 forintos tartozás után 24
ezer forintot akarnak fizettetni. Mivel szétbontották a központi
fogyasztóvédelmet kerületiekre, először elmentem oda, onnan átutaltak az V.
kerületihez, mert közművekkel van dolgom. Ott egyrészt azt mondták, hogy két
hónap, mire válaszolnak, amire én teljesen elhűltem, hogy ilyen hosszú ideig tart. Aztán a nő elkezdte kérdezgetni, hogy mit
csináltam, és rögtön mondta, hogy nem azt kellett volna csinálni, hanem … Ezt
háromszor csinálta, mire emelt hangon mondtam, hogy nem azért jöttem, hogy
kioktasson. Ő azt válaszolta, hogy nem akar kioktatni, hanem segíteni. Mire én ugyanazzal
az indulattal: az nem segít, ha azt mondja, hogy mit kellett volna tennem múlt
időben. Erre elhallgatott.
Felment a kolléganőjéhez, hogy megkeresse az irataimat, mert
a VIII. kerületiek tovább küldték. Vártam kint, és teljesen felvillanyozódtam.
Jól éreztem magam, már a nőre sem haragudtam többet. Amikor visszajött, és
mondta, hogy március 23-áig kapok választ, már meg sem lepődtem, kedvesen megköszöntem,
és elköszöntem tőle.
Most éltem át igazán, hogy milyen jó, ha rögtön lerendezzük
a haragunkat/sértettségünket, és nem kell tovább hurcolnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése