Emberrablás?

Pénteken hallgattam a rádiót. Feltűnt, hogy egy dologról beszélnek. Lassan megértettem, hogy eltűnt három jesiva hallgató, és azt találgatják, hogy mi lehet velük. A jesivából hazafelé menet autót stoppoltak, de nem értek haza. Tizenhat és tizenkilenc évesek, minden újság ugyanazt a három vidám képet közli róluk.

Szombaton a zsinagógában imát olvastak fel értük. A hideg rázott, hallgatva a felolvasó tiszta, erős hangját.

Azóta a rádióban folyamatosan mennek a külpolitikai elemzések. A hírek képein látom, hogy tetőtől talpig felfegyverzett katonák arab falvakban, és most azt olvastam a hírekben, hogy már nyolcvan embert letartóztattak. Izrael a Hamaszt vádolja emberrablással, a Hamasz tagadja.

A hírekben ez, az ukrajnai tragédia, az iraki tragédia és a világbajnokság szerepel. Tel Avivban a könyvhét megy, semmi jele a néhányszáz kilométerre zajló eseményeknek.

Magyar ismerősök magyar ismerőseiről hallom, hogy felnőtt, középkorú fiúk drogozik, az anyja pénzzel támogatja, az apjának már nincs kedve az élethez. Találkozom a házaspárral, kedélyesen csevegünk, semmit nem veszek észre az ő tragédiájukból.

Szorongok, jobban, mint máskor utazás előtt. Még nem tudom, mitől.