Amikor volt az ötperces afférom a mérnökkel, akkor azt gondoltam, hogy idén vagy elköltözöm vagy férjhez megyek. Elköltözöm.
Amikor itt voltak, beültem a számítógéphez, hogy ne is kelljen beszélni velük. Amikor nem értették, hogy nem folyik a meleg víz a megfelelő oldalra hajtva a csapot, mutattam, hogy folyik az, csak fordítva van bekötve. A tulajdonos, a férfi mondta, hogy ez az ő hibája, szégyelli magát. Utóbb jöttem rá, hogy nem a csap bekötése miatt, hanem azért mert kiröhögtek, amikor az volt a kérésem, hogy kevesebbet fizessek, mert a zaj miatt romlott a minőség.
A lakásnézők mondták, hogy ma is akarnak jönni, csúcsforgalmi időben, hogy hallják, valóban csendes a lakás, ahogyan a tulajdonosok mondják. Délután kaptam egy hívást, hogy nem aktuális. Azt hittem, annak a lakásnak a tulajdonosa hívott, ahova az ingatlanos vitt, vagyis amelyik Givatajimban van. Felhívtam az ingatlanost, mondja, hogy ez lehetetlen, mert már a szerződésről tárgyalnak. Akkor jöttem rá, hogy ennek a lakásnak a megnézői hívtak.
Közben már beszéltem egy Haifaival és egy Natanyjaival, hogy lehet, hogy odaköltözöm, és körülnéznék. Ezek szerint lehet, hogy mégis Givatajimban fogok lakni. Az a tény, hogy abban a lakásban van sütő, valamiért nagyon erősen vonz. Pedig ott nyáron nagyon meleg lesz, a veranda üvegezett, keleti, nyáron legalább délig oda süt a Nap, ezért kénytelen leszek a légkondit használni.
A jogásztanuló ember nem hív. Kérdezem Micikétől, hogy nekem kellene-e őt hívnom. Azt mondja, nem, ebben a rendszerben csak Mohamed mehet a hegyhez, a hegy nem Mohamedhez. Valójában nem is hiányzik. Nem ő az, aki nekem való. Azt nem tudom, hogyan lelem meg, aki nekem való.
Moziban voltam, megnéztem a "Jó halál" c. izraeli filmet. A címet úgy olvastam, hogy jó ágy, mert nem figyeltem fel a kétféle "t" különbségére az egyik szóban. Öregekről szól, nagyon kedves film. Egyszerre szomorú és derűs.
Holnap jön a kisebbik fiam, és most leginkább ez izgat. Végre vele leszek egy hétig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése