Tüntetés

Elmentem Julihoz babázni. Sikerült elaltatni arra az időre, amíg velük lehettem. Aztán felébredt. Én meg megyek tovább Alízhoz. Gerincműtétje volt, megígértem neki, hogy meglátogatom. 

Sokkal nyugodtabb, mint előtte. Korábban már elviselhetetlen volt. A mozgása is könnyedebb. Felmegyünk az emeletre, ki az erkélyre. Gyönyörű a lakása. Beszélgetünk, ő a Nappal szemben, én óvom magamat a Naptól, háttal ülök. Kellemes szellő van, nincs nagyon meleg. Amikor felhő takarja el a Napot, bemegyünk a nappaliba. Öt óra körül elindulnék, de mondja, hogy ő csak 6 után iszik bort, maradjak. Még Yaelékhez is el akartam menni, és ma még alig dolgoztam. Némi gondolkodás után maradok. 

Fél hét körül indulok. Gyalog a pályaudvarhoz, onnan mennek a buszok hozzám. A kereszteződésben állnak az autók, buszok, akadályozva egymást a továbbhaladásban. Feketék mennek az Arlozorov irányába az úttesten. Néhány napja etiópiak tüntettek, valószínűleg most is ez van. 

A buszmegállóban állok, de elég nyilvánvaló, hogy itt nem fog egyhamar busz érkezni. Megyek az etiópiak után, a hazafelé úthoz képest ellenkező irányban. Az autók állnak, az etiópiak az út közepén mennek, beállnak az autók elé. Megyek utánuk. Az arcuk kissé zavart, nem született tüntetők. Azonban van egy, akinek az arcából semmit nem látni, fehér anyagba burkolta, csak a szeménél van csík, ő láthatóan balhézni akar, üti az autókat. Egy buszsofőr, talán szintén etiópiai, kiszól, hogy ha szolidaritást akartok, ne csináljatok balhét. 

Elérünk a Rabin térre. Itt gyülekeznek a túntetők. Látok táblákat, azt hiszem értem, de azért megkérem az egyik tüntetőt, hogy mondja el angolul, mi van a táblára írva. Válaszol: a rossz rendőröket meg kell büntetni. 

A tüntetés-sorozatot egy rendőri akció váltotta ki. Két rendőr azt állította egy etióp származású katonáról, hogy megtámadta őket. Aztán a szociális médiában megjelent egy videó, amiből kiderült, hogy egy rendőr lökdösni kezdte a fiút, aki a biciklijével nem mozdult elég gyorsan. A rendőr egy veszélyes tárgy miatt akarta a helyszínt kiüríteni. Majd jött egy másik rendőr, és verték a földre esett fiút. Amikor ő egy követ vett fel, akkor az első rendőr elővette a pisztolyát. Az interjúban a fiú azt mondta, hogy a bőre színe miatt támadták meg a rendőrök. 

A Rabin téren, amikor megjelennek a rendőrök, úgy döntök, hogy elhúzok innen. Az 55-ös busz vonalán haladok, de mivel áll a forgalom, esély nincs arra, hogy buszra szálljak. Darabig állok a megállóban, és hallgatom a vitatkozó utasokat. Az egyik fehérbőrű nő mondja, hogy ezek nem is akarnak dolgozni. Mintha Mo-on hallanám a cigányokról a fehérbőrűeket. Megyek tovább. 

Eljutok oda, ahonnan elindultam, a központi pályaudvarhoz. Rengeteg ember, busz sehol. Közben András hív, hogy beszéljünk skype-on. Mondom, hogy talán félóra múlva otthon leszek, de akkor a kicsi Réka már lehet, hogy alszik. Most kezdek ideges lenni. Próbálok taxit fogni, de taxi nem jön, viszont sor áll a következő taxiért. 

Jön két 61-es busz, a másodikra feltolakodom. A sofőr hajt mint állat. Közben hív Tali, hogy megbeszéljük, mi legyen a program, amikor jön Mo-ra. azt javaslom, hogy folytassuk, amikor hazaérek. 

Otthon próbálom Andrást hívni, nem érem el. Hívom Talit. Beszélünk, közben a gyerekek is bejelentkeznek. Mondom Talinak, hogy visszahívom. Rékával csevegünk, végignézem, ahogy tesz-vesz, aztán elköszönünk. Bekapcsolom a TV-t, minden csatorna a tüntetésről szól, már könnygázt és vízágyút is bevetnek. Közben beszélek Talival.

Még valakivel kellene találkoznom, de ez már nem jön össze. A mai napra elég volt.