2012. október 24., szerda

Zárt rendszer


Még Budapesten újholdkor elmentem a zsinagógába. Először csak egyedüli nő voltam, később még jött valaki. Becsuktam az ajtót, ezzel jelezve, hogy ez nem bejárat akárkinek, csak a nőknek. Valószínűleg a rabbi mondhatta a férfiaknak, mert néhányan a másik oldalon mentek be. De néhányukat nem érdekelte, ezt az ajtót használták. Mondtam a rabbinak, hogy szóljon a híveinek, hogy az ezrat nasim nem átjáróház. Ima után lementünk reggelizni. Mire leértem, a jelenlévő urak körbevettek egy asztalt, nem volt hely. Ahogy járkáltam fel-alá, az egyik huszonéves srác forgatta a fejét utánam, azt sejtettem, hogy zavarja, hogy mindenki ül, én állok. A többiek ebből semmit nem vettek észre. Zárt rendszer, nőnek nincs helye. 

A rabbi megkérdezte, nem ugranék-e be helyette tanítani, neki máshol van dolga. Boldogan beugrottam. Ugyan vidéken voltam vasárnap, de időben visszajöttem, hogy taníthassak. Felkészültem, amennyire tudtam, a kóserság forrásai volt a téma. Hihetetlenül élveztem, szeretek olyan témákat tanítani, amelyek közel állnak a szívemhez. 

Istvánról talán már meséltem. Csoporttársam volt az egyetemen, különös fiú volt mindig, most újra barátkozunk. Ő is eljött. Zsidó, de már az apja is asszimilálódott, akkor szembesült azzal, hogy ez nem sikerült teljesen, amikor munkaszolgálatra vitték. 

István is "ám hórec", semmit nem tud a zsidóságról. Amikor felkiáltott, hogy abból a mondatból a Tórában, hogy ne főzd meg a gödölyét az anyja tejében, nem következik logikusan, hogy szét kell választani a tejeset a húsostól, azt válaszoltam, hogy a Te logikád szerint nem, de a rabbik tizenhárom következtetési eljárást dolgoztak ki a többezer év alatt. Mondtam kettőt, hármat a logikai következtetésekből, többet én sem tudok. Innen nem folytattuk.

Két nap múlva felhívott azzal, hogy szorong. A tünetei alapján enyhe pánikrohama volt egymás után két éjszaka. Azzal kapcsolta össze, hogy mennyi több ezer éves szellemi erőfeszítést hallott meg a kóserság kapcsán. Elment pszichiáterhez. Mivel az apja híres pszichiáter volt, van a környékén néhány. Az azt mondta neki, hogy az antiszemitizmustól ijedt meg, és szorongásoldót adott. Baromság! Valaki végre megérzi az öröksége mélységét, de mivel ez kellemetlen érzés, ezért az orvos enyhíti a kellemetlenséget, elzsibbasztja, ahelyett, hogy abban segítené őt, hogy közelebb kerüljön az örökségéhez.

Amikor szombat este eljött hozzám, beszélgettünk. Mondta, hogy milyen marhaság a kóserság, az elkülönülés, az, hogy a zsidók nem mentek Új Zélandra, amit felajánlottak a britek. Először próbáltam érvelni, de amikor ez nem használt, dühösen mondtam neki, hogy semmit nem tudsz, nem is érdekel, de mégis határozott ítéleted van. Talán a szenvedélyességem hatott, azt mondta, hogy elgondolkodik ezen. 

Itt Tel Avivban a rabbi visszavonult, ez most már publikus. A Jakar hálózatot alapító rabbi felesége tartott órát a hetiszakaszról. A tanítás után megkérdezte, hogy mit várunk a zsinagógától. Sokan említették, hogy mennyire fontos nekik a nyitott, befogadó közösség, a sokféle tanítás, a rabbi személyisége. Én azt mondtam, hogy nekem ez a hely szimbolizálja a nem szexista ortodoxiát. Amikor vége volt az estnek, az emberek kis csoportokban beszélgettek. Nem volt kihez kapcsolódjak, úgyhogy elindultam kifelé. Az új rabbi, akinek a nevét sem tudom még, utánam szólt, és megköszönte, hogy voltam és szóltam.  

1 megjegyzés:

  1. Ja. A férfiakat nem érdekli, a nőket inkább idegesíti, ha felhozom ezt a témát. Tegnap egy bp-i férfinak mondtam a bajom, ha az ezrat nasim átjáróház, megrántotta a vállát, azzal a "ki nem szarja le" kifejezéssel. Nő meg már mondta, hogy minek kötekedem már megint.

    Sok sikert! :)

    VálaszTörlés