2011. március 3., csütörtök

Mindenféle ...

Ha kimegyek Tel Avivból, az olyan erőfeszítés, mintha világkörüli útra mennék. Pláne, ha időre megyek. Ha értem jönnek, és visznek, akkor nem. De ha ki kell derítenem, hogy mikor és honnan megy a busz, el kell igazodnom a központi buszpályaudvar hét emeletén, aztán meg kell találnom a megállót, ahol leszálljak, vagy onnan a helyet, ahova megyek, ez annyi energiát igényel, hogy csak akkor teszem meg, ha nagyon oda akarok menni, és el is fáradok tőle. Nyilván, másodszor meg többedszer már nem. De most mindent elsőre csinálok. Úgyhogy két hétnél sűrűbben nem is megyek sehova.

Tegnap voltam Jeruzsálemben. Ádár hónapja kezdődik, a vidámságé, és a katamoni vallásos női közösségben volt egy kacagás program. Volt vagy harminc nő, egy gyönyörű ház szalonjában, mindenféle korúak, többnyire hosszú szoknyában, a felnőttek többsége bekötött fejjel. Elkéstem, hozom az izraeli formámat. Furcsa élményeim voltak, ezeket most nem írom le, de örültem, hogy elmentem. Fogok menni más programjukra is.

Aztán Vikivel elmentünk vacsorázni, és jót beszélgettünk. Nem tudom, mikor feküdtem le, korán keltem, ma egész nap törődött voltam, úgy látszik itt nyolc-kilenc órás alvás kell ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúlyom.

Beígértem a hétfői szerv-adományozás előadást. Az előadó negyvenes férfi. Azzal kezdi, hogy a zsidók nagyon kis arányban ajánlják fel a szerveiket, de nagy arányban elfogadják másokét, amikor életveszélyben vannak. Ez nem tisztességes, ezért előadás-sorozatot tart arról, hogy zsidók is felajánlhatják a szerveiket. Szerinte három dolog szól ez ellen a Tórában: 1. nem szabad a holttestet temetetlenül hagyni, 2. nem szabad vágást ejteni a testen, 3. nem szabad a holttestből hasznot húzni. De mint szinte minden más tiltást, ezeket is felülírja a pikuách nefes, az élet megmentése. Ha valakinek az életét menti meg az, hogy nem temetik el rögtön, hanem kiveszik egy szervét, és ezért nem jár ellenszolgáltatás, akkor ez micva, ezt kell tenni. Ezt most már több ortodox rabbi is elismeri.

Azt babonának, nem forrásolhatónak tartja, hogy meg kell őrizni a testet a maga épségében, hogy feltámadáskor ép legyen. Kegyetlennek és tarthatatlannak is tartja ezt a felfogást, tekintettel azokra, akiket elégettek, megcsonkítottak, mintha ők nem lehetnének épek a feltámadáskor.

A közösség rabbija is jelen volt az előadáson, körbeadta a kártyáját, amilyen azoknak van, akik haláluk esetén felajánlják a szerveiket életmentésre.

Ma a tanárunk beígérte a csótányokat nyárra. Hosszan ecsetelte, hogy itt nem akármilyen csótányok vannak ám, hanem óriásiak és repülni is tudnak, és mindenhol vannak. Az egyik török lány, aki itt fog férjhez menni, rémülten kérdezte, hogy tényleg mindenhol lesznek-e. Akkor a tanárunk megkérdezte, melyik utcában lakik, és mondta, hogy oda nem mennek a csótányok. Megnézik az utcatáblát, és úgy döntenek, hogy nem fordulnak be.

2 megjegyzés:

  1. Amikor Jeruzsálemben voltunk, akkor nem voltak ilyen jól tájékozottak a csótányok. Befordultak a mi utcánkba :)

    VálaszTörlés
  2. Lehet, hogy nem tudtak olvasni??

    VálaszTörlés