Változatosságok

Ülök a teraszon, a ventillátor fújja rám a hűsítő levegőt, internetezem, és közben európai klasszikus zenét hallgatok. Ez olyan kombináció, ami elképzelhetetlen volt korábban. Mintha ez egy annyira más világ lenne, ahova nem jut el Mozart és Schumann.

Holnap megyek Londonba tanítani. A párás melegből az esős hidegbe. Vannak bonyodalmak, mert Budapesten ellopták a bankkártyáimat, és még nincsenek nálam az újak, az izraeli pedig nem jó nemzetközileg. Úgyhogy váltottam fontot, és kértem a londoni szervezőt, hogy adjon készpénzt.

A rabbinak mondtam, hogy nem leszek szombaton. Amikor kiderült, hogy Londonban leszek, mondta, hogy keres helyet, ahol péntek este vacsorázhatom. Mikor megtudta, hogy Gestalt alapon dolgozom, mondta, hogy az ő Gestalt tudása megkopott, leülnék-e vele, hogy felújítsuk. Ó hogyne, szinte erre vártam! Azt tudtam, hogy terapeutaként is dolgozik, de azt nem tudtam, hogy tanult Gestaltot. Ettől a kéréstől teljesen felélénkültem, akár lesz belőle valami, akár nem.

Rámkattant egy férfi, akivel korábban a zsinagógában találkoztunk. Annyira siet, hogy 24 órán belül háromszor hívott telefonon. Azt javasolta, hogy menjek fel hozzá a tetőteraszra meginni egy italt. Túlságosan izgatott volt, így nem tudtam elképzelni, hogy az egy ital után udvariasan elköszönök, így inkább nemet mondtam. Hallatszott, ahogy lehervad a lelkesedése. Azóta nem hívott. De jó volt azt hallani, hogy sugárzok, és úgy vonzom, mint egy mágnes. Azt hiszem, az izraeli férfiak gyorsan ráhajtanak a prédára.