2011. október 20., csütörtök

Szimhát torá


Nem is tudom, hogyan lehetne szavakba foglalni. Szimhát torá, a Tóra öröme, vagy a tanulás öröme. Nekem a tanulás a leg... Ha büntetni akarnának, csak a tanulás lehetőségét kellene elvenni. Ha börtönbe zárnának, de lenne könyvtár, én akarnék a könyvtáros lenni.

Megpróbálom leírni az élményeimet, aztán meglátjuk, átmegy-e valami abból, amit éreztem.

Szerdán, az ünnep előtt hív M. boldog ünnepet kívánni. Azt mondja, van egy sarok a szívében a számomra. Azt hiszem, ez udvarlás, de nem igazán érzem. Inkább csak gondolom.

Elmegyünk a zsinagógába, a földszinten kezdjük, kevesen vannak, csönd van. Meglátom a rabbit, kérdezem, mondja, hogy az emeleten vagyunk. Ott már zajlik a "buli". A férfiak oldalán már körbeadták  a Tóratekercseket. A gabbaj kérdezi, van-e kohén származású nő. Egy középkorú nő jelentkezik, kezébe nyomnak egy Tóratekercset. A nők oldalán is elkezdődik az ének és a tánc. Amikor beszállok, érzem a könnyeket a szememben, és egyszerre boldogságot. Hazaértem, mindig is erre vágytam. Egyre vadabbul táncolunk. A hét körmenet egyikénél elkérem a tekercset, és vezetem a nők táncát. Nem tudom, hány kiló lehet, de tíz perc után elég nehéz. Időnként leállunk a tánccal, énekkel, és valaki tanítást mond.

Amikor vége van fél 8 körül, Miki hív hozzájuk vacsorázni. Eliav az előétel közben mondja, van egy rossz híre meg egy jó. Túl hamar mondják a többiek, hogy kezdje a rossz hírrel, nem tudtam időben kérni csak a jó hírt. A rossz hír az, hogy nem működik a plata, azaz a kaják hidegek, a jó hír az, hogy van leves. Szórakoztató a társaság, még úgy is, hogy a beszélgetésből nem mindent értek, és hogy  nagyon kis helyen tizen zsúfolodunk.

Fél 12-kor feküdtem le, ma 10-kor ébredtem. A reggeli ima 8.30-kor kezdődött. Tizenegyre oda is érünk. Éppen megint táncra értünk oda, felfokozott hangulatra. Megint beszállok a táncba, megint elkérem a tekercset. Ma könnyebbnek tűnik, pedig ugyanaz a tekercs. Aztán bejelentik, hogy kezdődik a Tóraolvasás, az utolsó hetiszakaszé, a nők és a férfiak külön. A férfiak a földszinti zsinagógában és az előtérben, a nők az emeleten két teremben. Csak nők vagyunk a teremben. A lejnoló is, a gabbaj is. Két nő felváltva lejnol, gyönyörűen olvasnak. Mindenkit felhívnak, engem is, a héber nevemen. Segítséget kérek az áldások elmondásához, azt hittem, nem fogom tudni hibátlanul olvasni, még soha nem olvastam végig. Mégis úgy olvasom a héber szöveget dallamosan, mintha mindig is csináltam volna. Annyiszor hallottam már, hogy szinte kívülről tudom. Fogom a tekercs fogóját, és követem a szememmel az olvasást. Hihetetlenül boldog élmény. Kétszer alijáztam, mentem föl: egyszer Izraelbe, egyszer a Tóraolvasáshoz.

Amikor már mindenki volt, lemegyünk a földszintre. Megint egy helyiségben nők és férfiak. Itt történik a Tóraolvasás befejezése és újrakezdése. A lezárást azonnal követi a kezdés. Felhívják a chatan torat, a Tóra vőlegényét a befejezés olvasására. A feleségének átadom a helyemet, ami közvetlenül a Tóraolvasó mellett van a női oldalon. Aztán felhívják Szigált, cala bresitként, a kezdés menyasszonyaként, egy fiatal nőt. Őt egy férfi képviseli, mivel a Tóraolvasó a férfiak oldalán van. Nehezen tudom megfogalmazni, mennyire ünnepélyes és felemelő ez az élmény.

Este kimegyünk a kikár Rabinra, ahol 1943 óta ilyenkor mindig népünnepély van. Beszél a város polgármestere, és rav Lau, aki valamikor a főrabbi volt, most a nagyzsinagóga rabbija. Nagyon nagy tiszteletnek örvend, Nadav szerint neki kéne Izrael elnökének lenni. Aztán itt is tánc, külön a férfiak, külön a nők. Megint belevetem magam, táncolok, ugrálok, hihetetlenül élvezem. A gyerekkori május elsejék voltak ennyire felszabadultan örömteliek. Egy férfi  odahoz egy tekercset, körültáncoljuk, megérintjük. Láthatóan a férfi is örül, mi is.

A jom kippuri aggodalmam távolodik. Gilád Sálit otthon van, Kadafi halott. Talán mégiscsak jó lesz ez az év.

Tudom, hogy a galutban az előírásokat tartó zsidók most még nem olvasnak interneten, mégis elküldöm a levelemet, mert annyira friss az élmény, most kellett leírnom. Sana tova lekulám. Mindenkinek jó évet kívánok.

3 megjegyzés: